Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-63. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. t.-czikk némely intézkedéseinek módositása és pótlása iránt” beadott törvényjavaslatról

63. szám. 31 lónál a vagyon elprédálására; mi által a gondnokság alá helyezés czélja nagy részben meghiusittatik. Ez ellen csak a zárlat haladéktalan alkalmazása nyújthat óvszert, mert ezzel meg lehet akadályoztatni a vagyonnak az eljárás folyama alatt megkísérelhető tönkretételét. E szerint a zárlatnak a törvényjavaslat 5., 6. és 7. §-aiban foglalt módozatokkal leendő alkalmazását az igazságügyi bizottság is szükségesnek véli, mindazonáltal azon hozzáadással, hogy a zárgondnok a gyámhatóság által nevezendő ki, mi által a zárlat foganatositása, a telekkönyvi feljegyzés kivételével, egészen a gyámhatóság hatáskörébe utaltatik és ezzel az eljárás egyszerüsittetik; egyszersmind a gyámsági és gondnoksági törvény egyéb rendelkezéseivel összhangzásba hozatik. A gyámsági törvény (1877 : XX. t.-czikk) 258. és 259. §-ai szerint ugyanis a gyámhatóság elmebetegség esetében még a birói eljárás meginditása vagy a zárlat elrendelése előtt is ideiglenes gondnokot rendelhet. Ugyanazon törvény 31. §-ának 4. p. és 260—262. §-ai szerint továbbá azon esetben is, midőn a gondnokság alá helyezés birói határozattal mondatik ki, a gondnok kinevezése, a leltározás, egyáltalában a vagyon átadása gondnoki kezelés alá s ezen kezelés ellenőrzése a gyámhatóságot illeti,*azon főelv lévén szem előtt tartva, hogy a biróságok a gondnokoltak vagyona kezelését, ellenőrzését illető ügyekkel ne terheltessenek, hanem mindez a gyámhatóság hatáskörében összpontosittassék. Ezen fő-elvvel hozatik összhangzásba a zárlati eljárás is, ha a zárgondnok kinevezése és a zárlat foganatositása a gyámhatóságra bizatik; a gyámhatóságnak ez által egyszersmind alkalom adatik, hogy a zárgondnok kinevezését és a zárlat foganatosítását összeköttetésbe hozza a gyámsági és gondnoki törvény idézett 258. és 259. §-ai alapján általa netán már megtett előleges intézkedésekkel, ugyanazon gondnokot nevezhetvén ki továbbra is ; másrészt, midőn a gondnokság alá helyezés jogerejű birói határozattal kimondatott s a gyámhatósága biróság által a gyámsági és gondnoksági törvény 31. §. 4-ik kikezdése értelmében gondnok kirendelése végett megkerestetik, ugyanazon gondnokot bizhatja meg, ha megfelelt, végleg is a gondnoksággal. Elesik tehát az újabb leltározás és átadás szüksége; mig ellenben ha a zárgondnokot a biróság nevezné ki s a zárlat foganatositása a biróság kiküldöttje által lenne eszközlendő, a bíróságnak kellene a zárgondnok kezelését ellenőrizni és számadásait felülvizsgálni, a gondnokság alá helyezés jogérvényes kimondása után pedig a bírósági zárgondnok felmentésével a vagyonkezelést a gyámi és gondnoksági törvény 31. §-a értelmében a gyámhatóság által kirendelendő gondnoknak kellene formaszerüleg átadni; e szerint az eljárás nehezebb és költségesebb lenne; azon kivül, ha a gyámhatóság is előzőleg a 258. és 259. §-ok szerint gondnokot rendelt, többnemíí összeütközésekre adatnék alkalom. Éhez képest a törvényjavaslat 5. és 6. §-aiból a zárlat >foganatosítás* kitétele törültetvén, a 7. §-ba felvétetett annak a kifejezése, hogy a zárgondnok kinevezése és a zárlat foganatosítása végett a gyámhatóság keresendő meg. Ugyanazon okokból, melyek az 1877. évi XX. t.-cz. 33. §. 3. kikezdésében foglalt hasonnemtí intézkedés alapját képezik, a biztos és gyors foganatosítás szempontjából, ugy a 7-ik, valamint a 8-ik §-ban is kiemelendő volt, hogy a zárlat elrendelésének következményeire a gondnokolt cselekményei hatálya tekintetében a hirdetmény első hírlapi beiktatása mérvadó. Az 5-ik §. 5-ik sorába beillesztett ezen szavak által: »esetleg a többi érdekeltek kihallgatása mellett« összhangzásba hozatott az eljárás azzal, mely másnemű birói zárlatnál is követtetik, alkalom adatik ugyanis a bírónak, ha szükségesnek látja a zárlat elrendelése előtt is az érdekelteket kihallgatni, mi által kétes esetekben legrövidebb utón bővebb tájékozást nyerhet. A 6. §-ban félreértések elkerülése végett annak ismétlése vétetett fel az 5. §. szövegéből, hogy a zárlat csak az esetben rendelhető el hivatalból, ha a gondnokság alá helyezés iránti eljárás hivatalból indíttatott meg; ellenkező esetben azonban csak az érdekeltek valamelyikének kérelmére rendelhető el.