Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-86. Vizjogi törvényjavaslat

1S6 86. szám. HL FEJEZET. Yizi szolgalmak. A Tizek használatánál és vizek rendezésénél, mind a vizek használói, mind a vizek mellett fekvő terület tnlajdonosai, s egyátalában a területek és fekvőségek birtokosai igen sok esetben oly viszonyok között vannak, hogy ha saját tulajdonjogukat egész terjedelmében minden megszorítás nélkül érvényesítenék, legtöbb esetben a használatot, illetőleg a rendezést egészen meggátolnák. Ez okból a tulajdonnak alkalmas megszorítása, illetőleg szolgalmak megállapítása mulhatlanul szükséges. A tulajdonjog, illetőleg a szabad rendelkezés korlátozásának vannak bizonyos átalános módozatai — lehetne mondani természetes szolgalmak — melyek valamennyi polgári magánjogba mindenütt felvétettek. Ilyen első sorban a javaslatnak az az intézkedése, mely szerint a viz természetes lefolyását a terület birtokosa tűrni tartozik (57. §.), ezen intézkedés különben is eddigi törvényeinkben, jelesül az 1840: X. törvényczikk 1. §-ában ki volt mondva; nehogy mindazáltal ezen a dolog természetéből okvetetlenül folyó és a telkek egymás melleit levő elterülésóből következő szolgalom esetleg mesterséges módon még súlyosbittassék, ki kellett mondani azt, hogy a magasabban fekvő terület birtokosa ezt a szolgalmat az alsóbb területre nézve súlyosabbá nem változtathatja; ez által ki van mondva, hogy csak a dolog természetéből, azaz mert a dolgok természetes rendje a vizfolyást a szomszéd és alsóbb telkekre irányítja, ez okból terheltetik a szomszéd telek ezen szolgalommal; mihelyest az emberi közreműködés akár vízrendezési, akár vízhasználati czélból oly vizlevezetést idéz elő, a mely a természettől magától nem állna elő, a szolgalom önmagából nem keletkezhetik, hanem az esetleges megterheltetés a javaslat későbbi §-ai (különösen 59. és 60. §.) szerint lesz szabályozandó. A viz lefolyásának szolgalmával némileg rokon a javaslat (58. §-ának) azon intézkedése, hogy ha a viz által tárgyak akkép halmozódnak valahol össze, hogy ez által a viz természetes folyásában gátoltatik, az ekkép kárral fenyegetett birtokosok, legyenek azok alsók vagy felsők, ezen tárgyak eltávolítását követelhetik, illetőleg ha ezt a birtokos tenni vonakodnék, az eltávolítás megengedését kívánhatják. Ez is természetes szolgalom, ezt is a dolog természete szerint minden kárpótlás nélkül tartozik tűrni az illető tulajdonos ava

gy jogosított. A tulajdonnak most említett megszorításán kívül a javaslat vízhasználati és vízrendezési szempontból a tulajdon korlátozását csak kártérítés mellett engedi meg. Még pedig kisajátítást csak rendkívüli szükség esetében és a közérdek szempontjából kivan alkalmaztatni s e részben a kisajátításról szóló 1881: XLI. t.-cz. szellemében indul el; a kisajátításnak ott emiitett eseteit egész terjedelmében fentartja s azokhoz csakis a vízmosások meggátlását sorozza (59. §.). Az említett kisajátítási törvény 1. §-ában a vizjogba tartozó esetek a következők: közhidak építése (1), hajózásra, árvizek levezetésére vagy öntözésre szolgáló csatornák építése (3), folyóvizek szabályozása (4), álló vizek és mocsarak lecsapolása, alagcsövezések és belvizek levezetése (5), árvizek elleni védtöltések emelése (6), közhasználatra szolgáló kikötők, parti rakhelyek és közraktárak építése (7) s mindezen munkálatok nagyobbitása vagy czélszerübb berendezése (12). Ugyanezen törvény szellemében lehetett— de kellett is — a vízmosások számára a kisajátítást a javaslatban külön fölemlitni, mert a kisajátítási törvény igen helyesen felsorolja az illető esetek között a futóhomok meggátlását (8), már pedig a vízmosások elhárítása közérdekből ép oly jelentőségű, mint a futóhomoké. Természetes, bogy a vízmosásoknál is csak az esetre vétetnék igénybe a kisajátítás, ha az közérdekből szükséges. A most felsorolt eseteken kívül nem kisajátítás, hanem szolgalom megállapítása által lehet telkeket igénybe venni; a szolgalmat a hatóság állapítja meg. A javaslat ez okból elvileg kimondja, hogy minden birtokos tűrni tartozik, hogy területén át (a házakat, udvarokat és kerteket kivéve) a viz átvezettessék vagy le vezettessék, s átalában minden munkálatok teljesíttessenek, a melyek a kitűzött czél elérése szempontjából szükségesek (60. §.). Ezen intézkedés a vízhasználatok s átalában a vizek közgazdasági módon vahvteljes értékesítése szempontjából nélkülözhetetlen. Számos birtokos földje, illetőleg az a terület, a melyen vízi berendezés szándékoltatik, nem fekszik közvetlen a viz mellett; ha tehát az a szolgalom nem létesül, vagy éppen nem, vagy csak számos nehézséggel, s jelesül számos egyezkedés alapján volna csak kivihető a vízhasználatra szükséges berendezés. De még a parti birtokosnak is szüksége van ily szolgalomra; ugyanis a legkevesebb esetben lehet csak a vizet duzzasztás által annyira fölemelni, hogy a part mellett közvetetlenül öntözést vagy vizi müvet lehessen sikerrel létesitni; legtöbb esetben szükséges, hogy a viz az illető terület színére megkaphassa a kellő esést, a vizet a főmederből hosszabb vagy rövidebb csatornán keU keresztülvezetnünk, tehát jobbára idegen területet igénybe vennünk. Ugyanezek a körülmények állnak be a viz levezetésénél is. A midőn a javaslat ezt a szolgalmat megállapítja, intézkedik egyúttal azon módo-