Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.
Irományszámok - 1884-86. Vizjogi törvényjavaslat
t6. szám. 125 Azl807:XVII. törvónyezikk a vízvédelmi munkálatokhoz az érdekelteknek hozzájárulását rendeli el, a mely törvény intézkedéseit az 1836: XXXVI. törvényczikk még szigorüabbakká változtatja. A vizjognak bizonyos főbb elveit, még pedig már rendszeresebben foglalja magában a vizekről és a csatornákról szóló 1840: X, törvényczikk. Ezen törvényczikk szerint 1. a vizeknek természetes lefolyását ós lefolyhatását másnak kárával akármely módon és alakban gátolni a akadályozni tilos; az e részben előforduló panaszok eligazítására közigazgatási eljárás rendeltetik el (1., 2., 3. és 4. §-ok); — 2. újabb vizi munkálatok a hatóság engedélye nélkül nem készíthetők (5. §.); — 3. vizek szabályozására vagy leeresztésére az érdekelt közbirtokosok a többség által kényszeríthetők, s e részben a megye támogatását igénybe vehetik (6., 7. és 8. §-ok); — 4. a folyók szabályozása által netán károsodó birtokosok kártérítésre igényt tarthatnak (9. §.); — 5. a vizek partjai mellett a legeltetés eltiltátik (12. §.); — 6. a vízmosások keletkezésére alkalmas helyeken az erdőirtások megtiltatnak (13. §.); — 7. a vizeknek szemétté!, trágyával, földdel stb. való beíertőztetóse tiltatik (14. §.); — 8. szintúgy a partoknak ós töltéseknek rongálása (15. §.). Ujabb törvényeink (nem említve az 1870: XXXIV. és az azt kiegészítő és módosító 1873: XVII. törvényczikket: — a Ferencz-csatorna használatának ós üzletének átruházásáról s ezen csatornának kiegészítéséről. —• mely több tukintetben a vízhasználat magánjogi viszonyaira vonatkozólag tartalmaz intézkedéseket), — szintén csak a vizjog egyes részeire terjeszkednek ki, jelesül: az 1871: XXXIX. t.-cz. a vízszabályozási társulatokról szól; az 1871: XL. törvényczikk a gátrendőrsógről; az 1874: XI. törvényczikk a belvizek levezetése körüli eljárásról; az 1884 :XIV. törvényczikk a Tiszának ós mellékfolyóinak szabályozásáról ós az 1884. XXVIII. törvényczikk az 1840: X. törvényczikk némely határozmányainak módosításáról. Mindezen jóllehet időszerű és czélszerú intézkedéseket tartalmazó törvényeink már speciális rendeltetésüknél fogva sem felelhettek meg azon nagy követelménynek, hogy a bőven rendelkezésre álló viz és a benne fekvő termelő erők minden irányban értékesíttessenek ós az esetleg általuk okozható károk ellen rendszeres védekezés mindenütt (ós nemcsak a különben romboló erejénél fogva legnagyobb jelentőségű Tisza folyón) sikerrel keresztül vitessék. Ily czélnak csak egy az egész anyagot rendszeresen magába felölelő tőrvény (a vízjogi törvény) felelhet meg. Átlátta ezt a kormány ós a törvényhozás, a midőn az előbb említett speciális törvények előterjesztésénél és tárgyalásánál több izben hangsúlyoztatott az, hogy e speciális törvények csak a legsürgősebb igények kielégítésére szolgálnak és mellőzhetők volnának, ha rendszeres vizjog előterjesztése akkor már lehetséges lett volna; és másrészt a képviselőházban egy ily rendszeres törvény előterjesztése több izben tényleg szükségesnek is mondatott és az illető szakminister világosan kijelentette, hogy ez ügygyei tényleg foglalkozik is. Nem kívánom ezúttal részletesen felsorolni mindazokat a tanulmányokat és előkészületeket, amelyek egy vízjogi törvényjavaslat létrehozatala végett főkép a közmunka- és a közlekedésügyi ministeriumban folytak, s csak röviden kívánom jelezni a jelen javaslat tárgyában történteket. A midőn a főldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumban a kultur-mórnőki intézmény fölállittatott, és ezen intézmény az ország számos vidékein a talajjavitási műveleteket kezdeményezte és több-kevesebb sikerrel keresztül is vitte; csakhamar arra a tapasztalásra kellett jutnia, hogy a szóban álló miveletek nagy mérvben akadályoztatnak hiányos vízjogi intézkedéseink következtében, úgy hogy sok esetben tényleg csakis az illető eljáró közigazgatási hatóság előzékenységének (azt lehet mondani jóakaratának) lehetett köszönni némely
