Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.
Irományszámok - 1884-86. Vizjogi törvényjavaslat
126 86. szám. müveletek sikerét. Hy körülmények közt elhatározott szándékká érlelődött az, hogy minél előbb rendszeres vizjoggal bírjunk. Ez okból a kulturmérnökség főnöke egy tervezet elkészítésével bizatott meg, a mely azután 1882. óv utolsó negyedében a közvetlenül érdekelt társulatoknak, nevezetesen az országos gazdasági egyesületnek, az országos iparegyesületnek, a budapesti ipar- és kereskedelmi kamarának, a tiszavölgyi társulat központi bizottságának, a magyar mérnök- ós ópitész-egyletnek véleményezés végett megküldetett. Maga a javaslat tüzetes tárgyalás alá vétetett egy evégből külön egybehívott értekezleten. Az igy elkészült javaslat a kővetkező főelveken nyugszik: A javaslat iránya s egyes intézkedéseinek jelentősége azon főelvben találja magyarázatát, hogy a létező vizek és a bennük fekvő erő (akár termő erő, akár mozgató erő) a lehető legnagyobb mérvben kihasználható legyen, s átalában a vizek használása és szabályozása a közgazdasági viszonyok előnyös fejlődésére és megerősödésére vezessen. Ez okból lehetőleg oda törekszik a javaslat, hogy a vizek iránti intézkedés a hatóság kellően szabályozott tevékenységét képezze s meghatározza a módozatokat, a melyek mellett a vízhasználat és a vizmunkálatok egyesek által igénybe vehetők, illetőleg foganatosíthatók; gondoskodik arról, hogy a viz fontos közgazdasági jelentősége egyesek önkényes intézkedése által ne .veszélyeztessék és elrendeli, hogy a vizek közgazdasági jelentőségének érvényre jutása szempontjából az állami hatóságok által kellő ellenőrzés alá vonattassanak. Ezen az újabb kor fejleményei által indokolt főelv nálunk annál könnyebben lesz keresztülvihető, minthogy magánjogi törvényeink és átalában a vízjogi kérdéseknek gyakorlati kifejlődése nem képez oly akadályokat, a melyek esetleg ezen főelvvel ellenkeznének, illetőleg a főelv keresztülvitelét szerzett jogok sérelmével tennék csak lehetővé. Nehogy mindazáltal e részben a törvényhozás által a jóhiszemben szerzett és vagyoni előnyt képező jogok védelme mellőztessék: az az elv is el lett fogadva, hogy az eddig jogosan szerzett vízhasználatok (bizonyos módozatok teljesítése mellett) jövőre is fentartatnak; a mi által még a törvényjavaslat főelvével netán ellenkezőeknek tetsző állapotok, legalább eredetükre nézve más elvek alapján tartatnak fenn jövőre nézve is, ós ekkép a jogfolytonosság elve elismertetvén, igazságtalan eljárásra nézve panasz nem tehető. A törvényjavaslat másik főelve az, hogy a vízhasználatra nézve lehetőleg az egyenlőséget kívánja keresztülvinni, azaz a vízhasználatok között nem tesz különbséget; egyenlőeknek tekinti az ipari, a bányászati és a mezőgazdasági használatokat. Az egyenlőség elve azonban természetesen a Viz természeténél és a vízhasználatok különböző jelentőségénél fogva nem vihető keresztül a maga teljes ridegségében, már azért sem, minthogy a törvényjavaslat másik főelve: — t. i. az, hogy a viz közgazdaságilag lehető legnagyobb mértékben hasznosittassék, az egyenlő használat elvével részben ellenkezik is. Vannak bizonyos használatok, a melyek a dolog természeténél fogva majdnem ingyenesek s igy mindenki által igénybe vehetők, ilyen az ivás, az itatás, a mosás, a házi szükségletre való vízvétel ós a jégnyerés. Ezen használatok mindenütt, a hol csak víz van, még ha az a viz más használatokra szolgál is, a dolog természeténél fogva úgyszólván szabadok. A folyóvíz természetes összeköttetési vonalat képezvén, egyik vidék és ország, és más vidék és ország közt, majdnem mindenütt, minden országban kifejlődött az a szokás, illetőleg jog, hogy a folyóknak hajózásra avagy tutajozásra használata semmiféle más vízhasználati jog által nem korlátozható. A vízhasználatnak ezen módja (a hajózás és tutajozás) ugyanis megengedi még azt, hogy ha a viz a hajózásra és tutajozásra szolgál, az még mindig másféle használatokra is alkalmas marad, s ép ez oknál fogva a közgazdasági elv sikeres keresztülvitele követeli, hogy^ a többi használatok ugy alkalmaztassanak, mikép a hajózás ne gátoltassék. A többi használatok azután lehető egyenlő jogot élveznek és a javaslat megköveteli,
