Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.
Irományszámok - 1884-10. Törvényjavaslat, az alföld-fiumei vasut (Nagyvárad-eszéki része) részvénytársulat vonalainak megváltásáról
10. szám. 59 Melléklet a 10, számú irományhoz. Indokolás, „az alföld-fiumei vasút nagyvárad-eszéki része részvénytársulat vonalainak megváltásáról" szóló törvényjavaslathoz. Az első erdélyi vasút megváltását tárgyazó folyó évi XXIX. törvényczikkre vonatkozó tőrvényjavaslat indokolásában kifejtettem, hogy az 1883. évi XXIV. t.-cz.-ben foglalt felhatalmazás alapján az állami biztosítást igénybe vevő azon vasutak üzletének kezelését, melyek ttzletjövedelmi fölöslegeikből elsőbbségi kölcsöneik évi járadékát fedezni nem képesek, — a kormány csak fokozatosan, — a szóba jövő vasutak forgalom-politikai helyzete által követelt sorrendben kívánja és pedig lehetőleg az idézett t.-cz. által előszabott kényszerűt mellőzésével átvenni. Az első erdélyi és báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vasutaknak a folyó évi XXIX. és XXX-ik t.-cz. alapján az államvasutí hálózatba ily módon történt beolvasztása után, azonos alapon, az alföld-fiumei vasút nagyvárad eszéki része részvény társulat vonalainak megváltása iránt látta szükségesnek a kormány a tárgyalásokat megindítani. Az ez irányban való intézkedésnek sürgősségét a gyérforgalmú alföld-fiumei vasút államosítására már rég utaló általános pénzügyi okokon kivül, különösen azon körülmény idézte elő, hogy egyrészt a budapest-zimonyi vasút kiépitése után az alföldi vasút Szabadka-dáljai szakasza, mint a m. kir. államvasutak központi hálózata és határőrvidéki vonalai közé ékelt idegen pályatest, az államvasutak forgalmának fejlődésére nézve ugy kezelési tekintetben, mind különösen a bosniai forgalomnak Budapestnek való irányítása tekiutetében már eddig is érezhetően hátrányos hatással volt s hogy másrészről az arlbergi pálya kiépítésével, a Délmagyarország kivitelére nagyfontosságává lett villányi útiránynak kiegészítő részét képező alföld-fiumei vasút forgalmi politikai fontosságban lényegesen növekedett, és az által, hogy vonalainak helyzeténél fogva a cs. kir. szab. déli vasútra támaszkodni volt kénytelen, ugy a m. kir. államvasutaknak, mind a fővárosi kereskedelemnek érdekeivel ellentétbe jutott. — Eáen okok sürgősen szükségessé tették, hogy az emiitett vasút külön állása megszüntettessék és vonala a m. kir. államvasutak hálózatába, melylyel négy ponton (Nagyváradon, Csabán, Szabadkán s Dályán) csatlakozásban áll — beolvasztassák. A vasut-társulat meghatalmazottjaival ez irányban megindított tárgyalások a folyó évi ápril hó 29-én létrejött, — a társulat részvényeseiuek folyó évi június hó 18-án tartott közgyűlésén elfogadott s tisztelettel mellékelt szerződés megkötését eredményezték, mely szerződés a tiszavidéki, továbbá az első erdélyi és báttaszék-dombovár-zákáuyi (duna-drávai) vasutak megváltása iránt létrejött szerződésekkel azonos alapelveken nyugodván, a következő lényegesebb határozatokat tartalmazza, u. m.: 8*
