Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-9. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a nagyvárad-vaskohi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

48 9. szám. 11. §. A vaspálya-vonalon felállítandó üzleti távírda-vezeték létesítése, valamint a további részletek iránt az engedélyesek és a m. kir. távirda-igazgatás közt külön egyezmény kötendő. 12. §. A fuvarbérek maximuma az . engedélyezett pálya számára a következő határok közt szabatik meg: A) Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenként: az" I. osztályban 5 o. é. kr. ezüstben a II. > 2'5 > > > » Az I. osztályú kocsik az elsőrendű pályákon használt másodosztályú kocsikhoz hasonlóul szereltetnek fel. A II, osztály részére oly kocsik alkalmazhatók, milyenek a többi pályákon a IV. osztályra nézve előirvák, azonban padokkal látandók el. Uti podgyásznál az egész jegyenként 25 kgrammot meghaladó súlytöbblet 10 kilogrammnyi súlytételekre; a gyorsárú pedig 5 kilogrammnyi súlytételekre felvéve kikerekítendő. Minden 10 kilogramm podgyász-túlsúlyért kilométerenként O.ss kr.; 100 kilogramm gyorsárúért pedig kilométerenként 2.

5 kr. számíttatik ezüstben. B) Az árúk szállítására nézve legmagasabb árszabási tételként megállapíttatik 100 kgr. és kilométerenként az I-ső darabárú-osztályban l.oo kr.; a II. mérsékelt darabárú-osztálybau 0.«o kr. és a terjedelmes árúk után l.«o kr. ezüstben. A kőszén, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő és tégla után, ha teljes kocsírakományokb.tn szállíttatnak, 100 kilogramm és kilométerenként, mint legmagasabb árszabási tétel, 0.«» kr. számíttatik ezüstben. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra nézve a mérsékelt darabáruosztály fentebbi tétele szolgál maximális díjtételként. Az árúk osztályozása és a többi szállítási határozmányok tekintetében, valamint a mellékilletékek (ideértve a kezelési illetékeket is) s végül a hullák, hintók, élő állatok, külön vonatok stb. viteldíjai tekintetében is a m. kir. államvasutak keleti vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme egymásután következő 3 éven át a befektetési tőke' 7 százalékára emelkedik, jogában álland a kormánynak az engedélyesek meghallgatása mellett az árszabályt raegfelelőleg leszállítani. Az esetre, ha a törvényhozás a viteldíjakat az összes vasutakra nézve szabályozná, a szabályozás ezen vasútra is érvényes leend. 13. §. Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardíjakat belföldi ezüstpénzben számítsák olyképen, hogy az árkelet tekintetbevételével járó illetékeket országos értékben tartozzanak elfogadni. !*.§...,-! A 12. §. értelmében meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben leszállíthatok, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában, vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy miud a két irányban minden szállítási távolságra egyenlően vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben. Az ekként leszállított árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után.