Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.
Irományszámok - 1884-44. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1885. évi állami költségvetésről
208 44. szám. forditani egyfelől, hogy a meglevő vasúthálózat kellően felszereltessék és a szolgálati, Üzemi igényeknek teljesen megfelelővé tétessék; és e tekintetben még sok a teendő; másfelől pedig arra, hogy az olcsó vizi közlekedés és szükséges partbiztositások fokozott erővel fejlesztessenek. A kormány 1885. évi költségvetésével bebizonyitá, hogy ezt az álláspontot helyesli; ezt elfoglalni és érvényesíteni kész. Mert egyfelől az államvasuthálózat kijavilására, vashidakkal ellátására vesz fel jelentékeny összegeket felszerelésre, forgalmi eszközeinek szaporítására vesz igénybe nagy hitelt; de másfelől, hogy a vizszabályozást nemcsak az eddigi formában és mértékben kivánja folytatni, bebizonyitá az által, hogy igaz, egy aránylag kis összeget vett ugyan fel a Felső-Duna tervszerű szabályozására, de csak azért, hogy az erre vonatkozó egész nagy tervet a törvényhozás elbírálására, külön törvényjavaslatban terjeszsze, melynek foganatosítása ép oly komoly elhatározást, mint különös figyelmet és nagy áldozatokat kivan pénzügyi szempontból is és mintegy óva int attól, hogy az erőt mellékesebb és mellőzhetőbb czélokra elforgácsoljuk. Ezt fogja kiegészíteni a Vaskapu hajózhatóvá tételének szintén kötelességszerű és rövid idő multán kilátásba veit nagy munkája; melyeknek hatása alatt forgalmi politikánk ép úgy, mint pénzügyi feladataink és állami kiadásaink beosztása, folytonos tekintettel lévén az egyensúly helyreállitásának érdekére; arányokban és irányokban, nem lényegtelen változások alá fognak esni. Az 1885. évi állami költségvetésen meglátszik továbbá az ország közgazdasági helyzete; bajaival, vészeivel ép ugy, mint előnyeivel, törekvéseivel és feladataival együtt. Mert a mezőgazdasági és ipari szakoktatás emelése, a gyári és művészi ipar fejlesztése ép ugy, mint a ló-, marha- és juhtenyésztésnek, selyemtermelésnek mindig nagyobb állami tevékenység és áldozatok által tanúsított vezetése és segélyzése, megjelöli a magtermelésnek megszorítására kényszerítő nemzetközi helyzetből, tehát változhatatlan okokból származó válságból kisegítő és rendelkezésünkre álló eszközök egy részét. Mintegy felhívás van a költségvetés e tételeinek folytonos emelkedésében a mezőgazdasággal foglalkozó társadalmi osztályokhoz arra nézve, hogy a mennyiben a magtermelést megszorítani lesznek kénytelenek, mely térre fordítsák tévé, kenységüket. És másfelöl: a mezőgazdasággal összeköttetésben álló állami bevételek előirányzatának szigorúbb mértékei által bizonyitá be a kormány és bizottság azt, hogy érzi az ország közgazdasági helyzetének nehézségeit és azokat az állami költségvetés betarthatóságának szempontjából is tekintetbe veszi. Lehetnek a vélemények a mezőgazdasági válság okai és tartama iránt ép ugy, mint orvosszereire nézve nagyon különbözők; de azt elfogulatlan biráló nem fogja tagadni, hogy a költségvetési előirányzat — annak kerete és arányai között — tekintettel van erre és annak legtermészetesebb, legkipróbáltabb orvosszereire. Állami költségvetésünk fénypontját képezi most is: a közoktatási és culturális intézményeknek aránylag szép fejlődése. De még örvendetesebb jelenség az, hogy a fejlődés gyorsítása és mértéke iránt, pártkülönbség nélkül, még nagyobb igények vannak. Ha a kormány és pénzügyi bizottság e téren, a költségekben tovább nem ment, azt tette részben a fejlődés természetes mértékeire való tekintetből; részben az államháztartás egyensúlyának szempontjából; mire még a culturális fejlődés és haladás zavartalansága és állandósága szempontjából is, folytonos figyelemmel kell lenni, mert kedvezőtlen pénzügyi és hitelviszonyok nyomása és zavarainak hatása alatt: a culturális fejlődés is szenved, legalább az állami feladatok pontos és évről-évre fokozódó igényeknek megfelelő teljesithetése tekintetében. Ha tehát pl. a kisdedóvó intézetek, népiskolák és a culturális és politikai szempontból egyaránt fontos telepítés fejlesztésére, előmozdítására, a költségvetés nagyobb összegekel