Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.
Irományszámok - 1884-44. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1885. évi állami költségvetésről
44. szám. 209 nem tartalmaz az előirányzottaknál; ha erre vonatkozó és nagyobb igénynyel fellépő indítványnak a kormány és bizottság pártolására most nem hatáiozhatá cl magát, ez nem azt teszi, hogy egyik és másik ne táplálná az óhajt és törekvést arra nézve, hogy e téren is, a pénzügyi helyzet által megengedett nagyobb mértékben tovább haladjunk, de tette ezt csakis azért, hogy a minden igényeknek megfelelni hívalott állami kiadások arányait és a mérlegei, a fentebbi czélokért, egyoldalúan megváltoztatni ez alkalommal nem akará". De ugy e kérdésekben, mint többi culturális érdekeinkben a haladásnak folytonosnak kell lenni és épen ennek biztosítása czéljából is kell az állami kiadásainkban is évenként helyes mértéket tartani. így látja a pénzügyi bizottság az ország helyzetét, feladatait visszatükröződni az 1885. évi költségvetésben és azért helyesli azt alapjaiban, általánosságban. De máskülönben is, szorosabb költségvetési szempontokból is, megérdemli az a helyeslést. A pénzügyminister előirányzatában beválta azon igéretél, hogy a rendes kiadások és bevételek közt az egyensúlyt fenlartani feladatának tekinti. Az 1885. évi előirányzatban — az adósság-törlesztés fedezetét is beszámítva — 5 milliót meghaladó fölösleget mutat fel, melyet a bizottság mintegy 205,000 írttal apasztott ugyan — főleg egy fedezeti tétel leszállítása folytán; de mégis jelentékeny és rég nem élvezett előny van államháztartásunkra nézve a mérleg ezen eredményében és főleg abban, hogy a fejlődés és kormányzat igényeinek folytonosan fokozotiabb mértékben vagyunk képesek eleget tenni saját bevételeinkből; bizonyitja ezt az 1885. évi előirányzatban is a közbiztonsági, közegészségügyi, forgalmi, közoktatási és kulturális kiadások fokozottabb fedezése — sőt most már rendkívüli kiadásaink egy részére is nyújtanak fedezetet a rendes bevételek. Gondosan megőrzendő, folytonosan fejlesztendő eredmény és feladat ez, melynek következetes szemmel tartása az egyensúly teljes helyreállításához segiti államháztartásunkat: a haladás igényeinek kielégítése és az adózók érdekeinek szemmel tartása mellett is. Másik pénzügyi előnye az 1885. évi költségvetésnek az, hogy egyfelől a most előrelátható kiadásokról — még a törvényhozás legközelebbi teendőire is tekintettel — mind gondoskodik; másfelől a bevételek előirányzatát szigorúan a zárszámadásokban felmutatott tényleges eredményekre fekteti és csak ott tér el ezektől, hol a helyzet rosszabbra fordulása vagy intézmények módosítása azt szükségessé teszi. Ugy hogy alapos kilátásunk van arra, hogy — ha rendkívüli események közbe nem jönnek —az eredmények az előirányzatnak meg is fognak felelni. Már pedig ugy a pénzügyi rendezés, mint a hiteljavulás egyik biztositéka épen abban rejlik, hogy e téren az ország és külföld csalódásnak kitéve né legyen. Ha tehát e két tényező közrehatása mellett mutat fel az egész államháztartás mérlege, az 1885-iki előirányzatban csaknem 9 millió forintnyi javulást az 1884. évi mérleghez képest, ez csakugyan jelentékeny haladásnak tekinthető államháztartásunk rendezésében, annyival is inkább, mert a 11.675,833 frtban előirányzott hiánynyal szemben 23 millió forintnyi beruházás van, a mi ellensúlyát képezi a fedezésére szükséges adósságnak és ezenkívül még azon 10 millió frtnyi összegnek is, mely az államjószágok értékesítéséből van felvéve. Ez utóbbi művelet is indokolt és czélszerü, mert a modern igényeknek és szükségeknek megfelelő egyszerű vagyoncserét képez. Annyival is inkább, mert az államjószágok ily módon és mértékben való értékesítésével egyfelől az ingatlan érték csökkentése elő nem idéztetett, másfelől községek és telepitvények fejlesztése lön lehetővé téve. És ha az államháztartás rendezésének fontos érdekét szem előtt tartva, a kormány az állami közegek némely méltányos igényének kielégítésében ép ugy mértéket tartott, mint a culturális szükségekkel szemben; ez sem azt teszi, hogy érzéketlen ezek szolgálatai és szükségei iránt. Sőt e költségvetésben is, hol az előléptetési viszonyoknak javítása által — mi a szolgálat KÉPVH. IBOMÁNY. 1884—87. I. KÖTET. 27 r
