Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-888. A fiumei ügyben kiküldött magyar országos bizottság jelentése

86 888. szám. lés részérö'l ezen küldöttség tagjaiul megválasztotta: nagyméltóságú gr. Cziráky János tárnokmester és Éber Nándor, Falk Miksa, és Vizsolyi Gusztáv képviselőket. A horvát-szlavón-dalmát országgyűlés részéről megválasztatott e czélra: Mihalovich Károly, Mislcatovich József, dr. Spevecz István és dr. gr. Vojnovich Szilárd képviselő; Fiume törvényhatósága részéről pedig: Ciotta János, Thierry Frigyes lovag, dr. Géletich Miklós és Sterczig Ödön. Az ezen tagokból álló országos bizottság 1883. május 21-én tartotta első ülését, melyben elnökül gr. Cziráky János ő nagyméltóságát, előadóul pedig Falk Miksát megválasztotta. A magyar országgyűlés által kiküldött bizottsági tagok az első ülésben azonnal kijelentették, hogy feladatuknak természete és illetékességöknek köre szabatosan körül van irva abban a határozatban, melynek alapján ők meg lettek választva, és a melyben egyenesen ki van mondva, hogy Fiúménak közjogi helyzete és állami hozzátartozandósága törvényileg meg van állapítva, hogy tehát ez többé szóba nem jöhet és az országos bizottság kebelében sem vitának, sem határozathozásnak tárgyát nem képezheti, hogy az országos bizottság tanácskozásai csak azokra az egyes részletes kérdésekre vonatkozhatnak, melyeket Fiumét illetőleg az 1868: XXX. t.-cz. függőben hagyott, és hogy egyedül „az érintett" kérdésekre nézve kell méltányos megállapodások létrehozását megkisérleni. Az országos bizottság tagjai igy fogván fel kiküldetésöknek természetét, figyelmeztették ugy horvát, mint fiumei tagtársaikat, hogy az 1868-ki regnicoláris deputatio irományai közt létezik oly tervezet, mely akkor ugy a magyar mint a fiumei bizottság helyeslésével találkozott, de a horvát bizottság részéről amaz időben elfogadhatónak nem találtatott. Azóta 14 év folyván le, mely idő alatt a nézetek talán változhattak, felkéretett ugy a fiumei, mint a horvát bizottság is: nyilatkoznék az iránt, mim álláspontot foglal el mindegyikök jelenleg amaz 1868-ki tervezettel szemben. Az országos bizottság 1883. május 28-án tartott második ülésében ugy a horvát, mint a fiumei bizottság erre vonatkozó nyilatkozatát csakugyan be is adta; mindkettőnek teljes eredeti szövege a jelentés mellékletei közt található. Ezen két nyilatkozat közt azonnal feltűnik egy lényeges különbség, mely nem egyedül valamely részletre, hanem ezen okmányok egész jellemére vonatkozik. Mig ugyanis a fiumei küldöttség az első ülésben hozott határozat értelmében, csakugyan a még függőben levő törvényhozási, közigazgatási, közoktatási és igazságszolgáltatási részletes kérdésekkel foglalkozik, addig a horvátországi tagok részéről adott nyilatkozat mindezen részletes kérdéseket mellőzvén, a fent emiitett 1868. november 7-én kelt legfelsőbb leiratot reprodukálja és annak taglalásába bocsátkozván, Fiume közjogi helyzetét teszi ujabb vita tárgyává. Az országos bizottság 1883. május 28-án tartott második ülésében mindazáltal sem az egyik, sem a másik nyilatkozat részletes tárgyalásába nem bocsátkozott, hanem abban állapodott meg, hogy a legközelebbi ülésig a horvát bizottsági tagok a fiumei előterjesztésről, a fiumei bizottsági tagok viszont a horvát előterjesztésről, végre pedig a magyar országgyűlés bizottsága mindkét előterjesztésről fogja véleményét beadni. Ezen három nyilatkozat teljes szövege szintén ezen jelentés mellékletei közt található. A fiumei küldöttség tagjai a közjogi kérdésre nézve teljesen osztván a magyar bizottság tagjainak álláspontját, röviden oda nyilatkoztak, hogy ezen közjogi kérdés vitatásába nem bocsátkozhatnak, hanem kérik a bizottságot, hogy az általuk már előbb beadott nyilatkozatnak pontonkinti tárgyalását megindítsa. A horvátországi tagok ezen második beadványukban csakugyan részletesen nyilatkoznak a politikai közigazgatás, a vallás és közoktatás és az igazságszolgáltatás ügyeire nézve és ugyanezt tették a magyar bizottság tagjai is. Midőn azután a bizottság összes tagjai e három nyilatkozat fölötti tanácskozás végett 1883. május 31-én összejöttek, mindenekelőtt a fiumei bizottság nevében Thierry bizottsági tag kijelentette, hogy a fiumei bizottság a maga eredeti javaslatát visszavonja és a magyar bizottság javaslatát elfogadja, az igazságszolgáltatásra vonatkozó pont kivételével, melyre nézve a fiumei bizottság irás-