Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-885. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

74 885. szám. 26. §. Azon házközösségi atyának vagy anyának, valamint a házközösség elaggott, vagy a munkára képtelen azon más tagjának, a kinek lemenő ágbeli rokona nincs, jogában áll kívánni, hogy a neki jutott osztályrész tulajdonjogának átengedése mellett, a házközösség többi jogosult tagja által kellő eltartásban részesittessék, — vagy e czélból részére megfelelő pénzösszegben évi járadék fizettessék. A leszármazó rokon hiánya lelkészileg láttamozott községi, a munkaképtelenség pedig tiszti orvosi bizonyitványnyal igazolandó. Az eltartásra vagy az annak megfelelő pénzösszegnek élvezetére szerzett jogosultság, illetve az arra nézve elvállalt vagy hatóságilag kimondott kötelezettség, valamint a tulajdonjog átruházása telekkönyvi bejegyzés által biztosíttatik, mire nézve az eljáró szolgabíró a 25. §-nak megfelelőleg, a határozatban és az osztály-levélben intézkedik; ezen osztálylevél alapján közvetlen birói végrehajtásnak van helye a 24. §-ban emiitett mód szerint. 27. §. Ha a házközösségnek oly tagja van, kinek részére a házközösségbe felvétele alkalmával a többi házközösségi tagot megilletőnél több vagy kevesebb jogosultság biztosíttatott, az ilyen tagnak osztályrésze a felvételi szerződés alapján határozandó meg. 28. §. Azon körülmény, hogy a házközösségi tag, bár a házközösségből ki nem lépett, jogosultan azon kivül él, vagy jogosultan kilépett, de a visszalépésre jogosultsággal bir, a tagok társtulajdoni jogait, ha a közösségi vagyonra nézve ki nem elégíttettek, meg nem szünteti; de a 24. §-ban foglalt intézkedésen felül annyiban korlátozza, hogy ha a házközösség vagyona a tag kilépése óta gyarapodott, csakis azon vagyonra bir igénynyel, a mely a házközösségből történt kilépésekor már megvolt. Ha pedig a házközösségi vagyon, a házközösségen kivül élése vagy abból történt kilépése óta fogyott, igényének meghatározásánál, az osztály alkalmával tényleg létező va gyón veendő alapul. A közösségi vagyonból a házközösségen kivül élőnek vagy abból kilépettnek netaláni kiképzésére fordított költség pedig, ha a házközösség tagjainak többsége azt kívánja, a kilépettnek terhére minden esetben beszámítandó. 29. §. Azon személy, a ki a házközösségi elhunyt tag jogaiba végrendelet alapján lép, ha a házközösségen kivül él, csakis azon házközösségi vagyonra bír igénynyel, a mely jogelődének elhalálozásakor már megvolt. Ha azonban a házközösségi vagyon a jogelőd elhalálozása után fogyott, a végrendeleti jogutód csakis az osztály alkalmával tényleg létező vagyonra bir igénynyel. Ily esetekben az eljáró szolgabíró az elhunyt hagyatékára vonatkozó örökösödési eljárás állásáról (13. §. 5. p.) részletes tudomást szerez, ahoz alkalmazkodik és intézkedéseiről a hagyatéki bíróságot, esetleg, ha per van folyamatban, az örökösödési pernek bíróságát is értesiti.