Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-888. A fiumei ügyben kiküldött magyar országos bizottság jelentése

122 888. szám/ gyűlése az 1882. febuár 27-én kelt legfelsőbb leirat által lett felszólítva. Ezen leiratban egyenesen kimondatik, hogy »a fiumei kerületre vonatkozó függő kérdések végleges szabályozásáról van szó, a minek nem volna értelme, ha az autonómiára vonatkozó belkérdéseken kivül még Fiume közjogi helyzetének és hovátartozandóságának kérdése is megoldatlan volna; mert akkor az egész fiumei kérdés még függőben lenne és >a fiumei kerületre vonatkozó függő kérdésekről* nem lehetne szó. De előfordul ezen leg­felsőbb leiratban oly passus is, mely a magyar országgyűlés fentemiitett határozatának teljesen megfelel, az mondatván, hogy a kiküldendő bizottság törekedjék az emiitett függő kérdésekre nézve megálla­podást létrehozni ^figyelemmel a\ emiitett (fiumei) kerület külön közjogi helyzetére és állami tarto\an­dóságára*, figyelemmel pedig a bizottság csak olyasmire lehet, a mi már létező és megállapított dolog, nem pedig olyasmire, a mit csak a bizottságnak kellene jövőre létesítenie. Igaz, hogy Horvát-Szlavon­Dalmátországok gyűlése a bizottság megválasztása alkalmával kijelentette, hogy az imént idézett leg­felsőbb leirat Horvátország Fiúméra való jogának nem praejudicál; de midőn ennek daczára a választást megejtette, ezzel kétségtelenül nyilvánította, hogy eltérő elvi álláspontjának daczára is lehetségesnek és czélszerűnek tartja, a legfelsőbb leiratban emiitett még függőben levő, azaz a Fiume autonómiájára vonatkozó kérdéseknek megoldását megkisérleni. Sőt midőn amaz időtájban — 1882. áprilisban — a magyar közvélemény részéről azon aggodalom nyilváníttatott, miszerint Horvát-Szlavonországok gyűlése imént említett fentartása által már a priori is ki van zárva az egyezkedés lehetősége és hogy ezen fentartás majdnem egyenlő a választás visszautasításával: épen a zágrábi kormány és Horvát-Szlavon­Dalmátországok gyűlése jelenlegi többségének közlönye vala az, mely ezt merőben tagadta, indokolatlan pessimismusnak bélyegezte és amaz elvi fentartás daczára is kedvező és minden irányban kielégítő meg­oldást nemcsak lehetőnek tartott, de ebbeli reményének is adott kifejezést, a mit nem tehetett, ha horvát részről az eltérő elvi álláspont daczára, az autonómiára vonatkozó kérdések részletes meg­vitatását lehetségesnek nem tartották volna. Ilyképen levén megállapítva ugy a magyar, mint a horvát-szlavón bizottság feladata és illetékességi köre, ezzel egyszersmind szabatosan ineg van jelölve azon állás, melyet a magyar bizottságnak a t. hor­vát bizottság 1883. május 25-én kelt előterjesztésével szemben el kell foglalnia, és a mely nem lehet más, mint az: hogy — miután ezen horvát okmány kizárólag Fiume közjogi helyzetével és hovátar­tozandóságával foglalkozik — a magyar országos bizottság határozottan kijelenti, hogy e\en, úgy kül­dőinek határozata, mint a bizottság saját meggyőződése szerint is már törvényesen megoldott kérdé­seknek újábbi megvitatásába bocsátkoznia nem lehet és nem szabad. Ennek kijelentése után a magyar bizottság örvendetes tudomásul veszi a horvát előterjesztés­ben foglalt azon elismerést, miszerint a magyar állam Fiúméval szemben hatalmát >minden várakozást túlhaladó fényes és üdvös módon gyakorolta, ugy a maga, mint a horvát dalmát-szlavón királyságok és Fiume városának előnyére*, — hogy a horvát bizottság »egyetlen perezre sem akarná ezen fényes és eredménydús tevékenységet és elöhaladást megzavarva vagy megszüntetve látni, világos levén előtte azon figyelemreméltó kivételes állás, melyet Fiume városa, kereskedelmi tekintetben jelentékeny jövője szempontjából, igényel*, és végre, hogy a horvát bizottság, valamint bizonyosan Horvát-Szlavonorszá­gok gyűlése is »a legnagyobb készséggel fog elébe menni azon indítványoknak, melyeket a magyar bizottság, vagy Fiume képviselői a jelzett utón és az emiitett irányban tenni fognak*. Ily indítványok ez alatt Fiume városának képviselői részéről az 1883. év május 26-án kelt előterjesztésben máris megtétetvén, most már a magyar bizottság is azon helyzetben van, hogy ezen, az országos bizott­ság feladatának és illetékességének köréhez tartozó függő kérdéseket illető indítványokra nézve véle­ményét elmondhatja, fentartván magának azon jogot, hogy a tárgyalás egy későbbi stádiumában a fiumei képviselők által beterjesztett indítványokat szükség esetén a maga részéről tán még másokkal is meg­toldhassa, valamint kinyilatkoztatván abbeli készségét is, hogy — a fentjelzett elvi álláspont megőrzése mellett — akár horvát, akár fiumei részről ezután netalán felmerülő egyéb javaslatokat is szívesen fogja érett megfontolás és további megvitatás tárgyává tenni. Az imént emiitett indítványokra teendő nyilatkozatában a magyar bizottság azon sorrendet követi, melyben a tisztelt fiumei képviselők a függőben levő kérdéseket tárgyalták. I. Törvényhozás. ív ..'--.•.••'.••'.• .... A magyar bizottság teljes egyetértésben Fiume városa és kerülete képviselőivel, szintén óhaj­tandónak tartja, hogy a magyarországi törvények hatálya Fiume városára és kerületére is kiterjesztés-

Next

/
Thumbnails
Contents