Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-823. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, az ujszász-jászapátii helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
853. szám. m téri rendelet 6. §. határozata szerint intézendő közigazgatási vonalbejárás eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pálya-szolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt, az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonalbejárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedély-okmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivételénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak, vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §• A pálya alépítménye egy vágányra készíthető és ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sinúthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az ^évi elegybe vétel kilométerenként 16,000 osztr. értékű forintot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett kötelesek előállítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók. a) Alépítmény. A maximál-emelkedési viszony 47a°/ 00-nál nagyobb nem lehet. A kanyarodásoknak a nyílt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól, eltérések történhetnek ugyan, de az 1. § ban megjelölt végpontok megtartandók lesznek. A pálya szabályszerű keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkép létesítendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3.20 métert tegyen. A homokágy a sínek lába alatt 0. 25 méter vastagságban, a sinek lábának magasságában 2.8 méter szélességben állítandó elő. Az ágyazási anyag legalább V* részben kavics, s legfölebb */r részben homok legyen. A műépitmények fából, illetőleg fahord-szerkezettel s esetleg vascsövek alkalmazásával állitandók elő.. ti) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer. A sínek, melyeknek aczélból kell lenniök, 20.* kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek. A sínek oly sűrűen rakott talpfákra helyezendők, hogy igénybevételűk 4.300 kilogrammnyi keréknyomás alatt, négyzet-centiméter után 1,000 kilogrammot meg ne haladjon. Megengedtetik a függő sínkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XXI. KÖTET. i
