Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

304 865. szám. nünk, hogy e tudományos képzés a hagyományos szakkeretek mindegyikén túlterjed és hogy minden karnak tanulóira nézve fönnáll a szükség, hogy a saját speciális szaktanulmányaik kiegészítését keressék más karoknál, rokon tanulmánykörben; legalább fölötte üdvös, kivánatos volna, hogy keressék. A tudománykörök egybefüggése sokkal bensőbb, érintkezéseik sokkal szorosabbak és sűrűbbek, hogy sem e kapcsolatot a legelőkelőbb szellemi és műveltségi érdekek sérelme nélkül széjjel lehetne tépni. A jog, de mindenek fölött az államtudományok alapos művelése a philosophiai és történelmi ismeretek bizonyos sommáját, az abbeli tájékozásnak bizonyos mértékét múlhatatlanul megkivánja. Ezt elismerték azon tisztelt társaink is, kik a jogakadémiák föntartása mellett szálltak sikra, s e végből különös súlyt látszottak fektetni az akadémiáknak egy-egy philosophiai és történelmi tanszékkel való kiegészitésére, illetve — miután ily tanszékek tényleg fönnállnak — azok további föntartására. Azonban egyúttal constatálták a jelenleg fönnálló ilyetén tanszékek eredménytelenségét, jeles tanerők működésének hatástalan elhangzását. S ez a sikertelenség a dolog természetében rejlik. A jogakadémiai stúdiumnak egész szelleme nem is utal ily kiegészitésre, nem ösztönöz annak áhitozására. És két tanszék nem is tekinthető ilyetén kiegészítésnek. E tekintetben a budapesti egyetemen merített tapasztalatokra hivatkozhatom. Azon időben, midőn én az egyetemnek hallgatója voltam (1868-tól 1872-ig), egy, azóta meghaladott tanulmányi rend szorosan elénk szabta ama történeti előadást és philosophiai disciplinát, melyet kiegészítésül hallgatnunk kellett. Ezek a kényszer-előadások teljesen kárba vesztek; nem volt azoknak semmi foganatja. A hallgató nem találta, nem nyerte azt, mit egyéni szükségleteinek, törekvéseinek mértékéhez, szelleméhez képest keresett. Körülbelül egy évtized óta azonban a tanuló szabadon választhat a humaniórák tág körzetéből, a tanárok és docensek előadásainak egész bőségéből. S a joghallgatóság egy töredékével érintkezvén, tapasztalam, hogy ifjaink közül számosan nem csak testileg vaunak jelen, — hogy Kerkápoly urnák egy találó kitételével éljek — hanem lelkileg, lélekkel is amaz önválasztott humanisticus stúdiumok előadásain; helylyel-közzel azok kézikönyveihez nyúlnak, sőt egyes esetekben azok irodalmáig hatnak. Ez a kapcsolat nem kevésbé foganatos, az értelmiségi hivatások más ágaiban, más tudományi karokra nézve. Ez értekezleten ismételve kiemeltetett, hogy az orvoskari hallgatók a philosophiai (mennyiség-természettudományi) kar néhány stúdiumának művelésére szükségképen kötelezvék* A theologiai kar helyzetére nézve az egyetemi tanulmányok rendjében nyilatkozatom végén lesz szerencsém néhány speciális mozzanatot kiemelni. Ezúttal még csak azon tényre szabadjon ráutalnom, hogy az úgynevezett philosophiai kar is — mely tág elnevezés oly számos s oly heterogén szakokat rejteget — minden sokoldalúsága és ruganyossága daczára sem képes adeptusainak minden igényét kielégíteni és nem nélkülözheti a többi karok közreműködését. Egyáltalában a tudományszakok régi schematicus elszigeteltsége ma meg van törve. Az angol felső oktatási reform volt talán az első, mely e ténynek következetességeit megvonta. Az oxfordi tanulmányi és vizsgarend a philosophia tanulmányában, az alkalmazott ethika tárgyaiul kijelöli a nemzetgazdaságot és történelmet. A történelem alapos tanulmánya pedig közjog s alkotmánytörténet, jogphilosophia, nemzetgazdaság, financziák és statistika körüli tájékozást — egy szóval az élő állam szervezete és functiójának ismeretét igényeli, mert e nélkül hiányozni fog a képesség a történelmi mozgalmak voltaképi matériájának és lényegének fölismerésére és kidomborítására. Az organicus természet vizsgálata pedig végelemzésben, nem fogja nélkülözhetni az emberi anatómia és physiologia eredményeit, melyek ismét az orvosi kar két előkelő tantárgyára vezetnek vissza. Első sorban tehát a tanuló ifjúság jól fölfogott érdekében kell ahhoz ragaszkodnom, hogy az a felső oktatás terén lehetőleg ugyanazon intézetben kereshesse és föltalálja tudományos törekvései s értelmi kifejlődésének mindazon támaszait és segédeszközeit, [melyekre egy valóban felsőbb, rendű szellemi kiképzés szempontjából szüksége