Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. szám. 305 ran. Mert hisz az intézmények alakításában e magasabb törekvések kielégítése képezi a valódi végezélt: nem a renyhék és korlátoltak alanti színvonalára való leszállás. Még actuálisabb, nyomósabb tényezó'k s indokok kívánják a tanár szempontjából, ezen, a különböző erők összehatásában álló, valóságos universitas litterarumot. Ha én, tisztelt értekezlet, Budapesten látok valakit, a ki egészen magában állva, minden formális társulati köteléken kívül folytat valami tudományos munkát — s ilyenek vannak is meglehetős számmal — hát én azt igen könnyűnek találom. Mert a fővárosban az egyetemen kívül még mindig számos tényező van egy tudományos légkör teremtésére és minden téren meg vannak a tudományos előhaiadásnak legszükségesebb föltételei. Hanem menjünk csak ki Budapestről és Kolozsvárról — mert elvégre az is egy régi főváros, mely ebbeli culturalis jellegét még az egyetem alapítása előtt sem vesztette volt el — s azon szomorú tapasztalást fogjuk tenni, hogy még legjelentékenyebb vidéki városaink is az ott levő mindennemű intézeteket, állami és magántermészetű művelődési eszközöket összevetve, még távolról sem képesek azt az apparátust nyújtani — a legtöbb esetben annak kezdeményei fölött sem rendelkeznek — mely egy magasabb természetű, rendszeres, tudományos működés folytatására nélkülözhetetlen. A társadalmi légkör, mely az egyént környékezi, a megfelelő művelődési és még inkább tudományi elemeknek híján van; a korunkat mozgató eszmei áramlatok kihatása minimális, alig megérezhető 1 Emberek, kikkel egy tudományos személyiség némi előnynyel eszmét cserélhetne, kik törekvéseiben istápolhatnák, alig avagy csak eltűnő számban találhatók. A vidéki társadalom egészben véve, pedig kevés érzékkel bir egy ilyetén személyiség benső igényei iránt és a legtöbb esetben azt az egyet is megtagadja, mit látszólag oly könnyen nyújthatna: a zavartalan visszavonultságot. S az ilyen állapot az elszigeteltségnél százszorta kedvezőtlenebb. Mert kétségtelen, hogy bizonyos körülmények és föltételek alatt, az elszigeteltség a szellemi egyéniség és alkotó erő kifejlésének határozottan kedvezhet. Van a visszavonultságnak egy neme, mely KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XXI.' KÖTET. | folytonos eszmei összeköttetésben és kölcsönj hatásban enged maradnunk a külvilággál. Egy Charles Darwin, magános vidéki uri lakából, évtizedeken keresztül mozgásban tartotta az összes tudományos világot. De ez minden tekintetben nagy eszközöket, előkelő ressourceokat igényel, milyenek fölött ő rendelkezett és rendelkezhetnek világszerte számosan. Ámde a tanár sem külföldön és még kevésbé Magyarországon nem tartozik a kezdeményes existentiák e categoriájába. S azután a tanár nem szigetelheti el magát. ff 0 minden irányban reá van utalva arra, mit a közállomány, a társadalom nyújt; főleg pedig két dologra: egy gazdag és rendszeresen kiegészített könyvtárra, továbbá a rokon törekvésű, tudományos működést folytató társaknak körére, melynek bár különnemű munkaversenyében, maga is kedvet, ösztönt és istápolást fog nyerni az előhaladásra, a munkára, szellemi individualitásának föntartására. Azonban művelődési szervezetünk mai állapotában, az erők szétforgácsolásának uralkodó rendszere mellett, egy csonka intézet kis tanári kara — bárha csaknem mindegyik kir. jogakadémiánkon egy vagy több jeles szakerő működik — vidéki városaink sivár, törpítő társadalmi befolyásai közepett, nem képes ilyen szellemi atmosphaerát megtalálni vagy megalkotni; sem azon materialis segédeszközök fölött nem rendelkezik, melyek az akadémiai niveaunak megfelelő méltó búvárkodásra és munkálkodásra képesítenék. Ezek a fő okai annak — bár egyéb súlyos körülmények is fenforgók — hogy miért nem akar Budapestről elmenni senki, hogy ha nagy ritkán megválik valaki, számkivetésnek tekinti a vidéket, mintha Budapestről egyenest sivatagba indulna. E bajokon nem segíthet más, mint néhány kevés számú, de hatályos művelődési központnak teremtése, a jelen szétforgácsolás helyett. Az egyetemi keret concentratiója eszközölhetné egyedül, hogy föladaluk színvonalán álló tanerők méltó igényei vidéken is kielégítést találjanak — a jelzett fogyatkozások betöltessenek. Mert éá azon fölfogásban, melyet itt Kerkápoly Károly fejtegetett, miszerint Magyarországnak egyetlen egy ilyetén művelődési góczpont elegendő lenne és hogy a jelenlegi állapotban 39 ©