Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. gek vannak a tanárokban is,, sőt hogy '6 bennök talán erősebben is hatnak, mint más emberekben. Erre nézve a chorusom ugy okoskodik: hogy ha egy intézkedés valósittatnék, igen sok bajnak eleje vétetnék; ez intézkedés pedig abban áll, hogy a tandíjakra nézve történjék változás. Hozassák be új rendszer, mely szerint az állam szedi be a tanpénzeket vagy tandíjakat és az szabja meg lehetőleg liberálisan a tanárok fizetését. Az én chorusom azt gondolja, hogy ezen intézkedés által egy rakás visszaélésnek, a mitől tartani lehet, eleje vétetnék. Az is áll a kérdező pontokban, hogy vájjon nem eszközölhető-e valami orvoslás általában a jogakadémiák által is? Erre azt a feleletet hallottuk, hogy bizonyosan az által is, hogy a jogakadémiáknak bizonyos jogengedmények adatnának, melyeknél fogva azok bírákat, ügyvédeket, hivatalnokokat tökéletesen képesíthetnének. Hozzá tették azt is, hogy akkor ezen jogi akadémiákat a philosophiai cnrsussal kellene megbőviteni, vagyis több philosophiai előadást szervezni; mert habár, mint hallottuk, a philosophia nem ugyan tápláló étel, de mégis fűszer, mely ízessé teszi az ételt. Az én chorusomnak ugy látszik, ez igen kisszerű felfogása a philosophia tanításának. Chorusom szerint az nem fűszer, az valóban derék étel, sőt a legtáplálóbb étel és a mely tudományos intézet ezt a részét a tudománynak csekélyli, vagy pláne lehetőleg mellőzi, az soha sem lesz igazán tudományos. Fog képezni talán gyakorlati embereket; de tudományt terjesztem nem fog, a mely nélkül a gyakorlati ember mindig félszemű marad. (Ugy van!) Tehát a philosophiára fő súlyt kell fektetni mind az egyetemen, mind a jogakadémiákon. A jogakadémiákkal azonban ugy vagyunk, hogy egy része a kormány közvetlen rendelkezése alatt áll, nagyobb része pedig nem áll annak közvetetlen rendelkezése alatt. Amavval az állam mindjárt szabadon intézkedhetik. A mely akadémiák nem állanak az állam rendelkezése alatt, azokkal paktumra léphet. Az állam azt mondja nekik: ha ti ennek meg ennek a feltételnek, azaz a tudomány igényeinek megfeleltek, akkor én titeket ilyen meg ilyen joggal ruházlak fel. Nem tenne semmit, ha valamely jogakadémia, pl. az ország keleti zugaszám. mi{^S

{

rtJ% ban van is; — de ha aza jogakadémia a vidék szűk- \^ ségének és a tudomány követeléseinek megfelel, bár csak 10 vagy 8 növendéket kapna is, nem ártana, sőt használna az országnak, mert talán ugyanannyi tanárt, tudományos embert táplál. En azt a félelmet nem tehetem magamévá, hogy a mint hallottuk, ki mentől kevesebb kötelességgel van megterhelve, annál kevesebbet dolgozik. Ha ez állana nálunk, akkor le kellene tenni minden haladásról. A tanárok, ha 8-an vagy 10-en vannak és csak 8—10 növendékkel bírnak, akkor igen nagy gondot fordíthatnak hallgatóikra s maguk is szépen dolgozhatnak tudományosan. De ezen kivül is itt van a kérdő pontokban, hogy egy új egyetem felállítása szükséges-e és ez milyen szervezettel birjon? Senkitől sem hallottuk, hogy egy új egyetemnek felállítása káros volna. Mindnyájan azt is kifejezték, hogy teljes szervezeteinek kellene lennie. Minek még egy csonka egyetemet felállítani, mely alig több volna a létező akadémiáknál ? Hanem okvetetlenül előbb a fenlévő egyetemeket tökéletesen ki kell egészíteni; mert helytelen volna egy harmadik egyetem felállításába fogni és a kolozsvárit abban az állapotban hagyni, a melyben van, a mint azt itt leirni hallottuk. Bizonyos az, hogy a kolozsvári egyetem még nincsen . abban az állapotban, hogy az egyetem nevének megfelelhessen. Minthogy a kérdőpontokban az is foglaltatik, hogy egyebet is lehet megpendíteni, az én chorusom két óhajtást akar kifejezni. Az első óhajtás leginkább a budapesti egyetemet illeti s abban áll, hogy az egyetem működő tanárai erkölcsi kötelességüknek tartsák azon tudományokról, a melyeket tanítanak, könyveket adni ki. Sok tudomány van, a melyből 20 esztendő óta sem a közönség nem kapott valamire való oktató könyvet, sem a szakemberek, sem a hallgatók. Ez bizonyára olyan fogyatkozás, a mely sehol Európábannem tapasztalható. A budapesti egyetemtől mikor kaptunk botanikai, chemiai.akár tudományos, akár a nagy közönség számára irt könyveket? Mikor jött ki egy logikai tankönyv ? mikor egy psychologiai ? mikor valamely olvasható compendium, a mely a morálist tanítaná? pedig mire volna inkább szüksége a mi ifjúságunknak, mint épen olyan könyvre, a melyből egy kicsit épülhetnének és annak tudatára jöhet-