Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. nem volna tüstént szükség, mert az új egyetem ugy sem állíttatik fel rögtön, de különben példa reá a kolozsvári egyetem, hogy tanerőket fogunk kapni. Biztató körülmény a meglevő egyetemeken a magántanári intézmény virágzása és az az örvendetes lendület, melyet az irodalom a tudományok majd minden ágában, főleg az utóbbi időkben mutat. Azt az aggodalmat illetőleg, mely több oldalról kifejeztetett, hogy a túltömöttséget a budapesti egyetemen egy új egyetem sem fogja elenyésztetni, arról győződtem meg, hogy oly aggasztóan nagy túltömöttség, melynek csökkentéséről a budapesti egyetemen paedagogiai és didactikai szempontokhói rendkívüli eszközökkel gondoskodni kellene, nincsen, hanem inkább csak a jövőre való tekintetből lehet túlnépesedéstől tartani, ha a jelen progressióban halad a tanulók száma. Hogy ez irányban egy új tudományos központ első sorban az illető vidékre, utóbb nagyobb terjedelemben is vonzó erővel is ne birna, az képzelhetetlen. Azt mondják különben, .hogy a kolozsvári egyetem nem vont el a budapesti egyetemtől hallgatókat. Mi ennek az oka? Megjegyzem, hogy a kolozsvári egyetemnek 4—500 hallgatója van ; ezeknek jó része a kolozsvári egyetem nem létében a budapestit látogatná. Egyébiránt pedig az a szerény, 10 év óta mostoha országos viszonyok közt fönnálló, még nem teljesen fölszerelt intézet sajátszerű helyi viszonyok között nagy befolyást a budapesti egyetem tanulói létszámának csökkentésére még nem gyakorolhatott, hanem tett annyit, a mennyit a rendelkezésére kiló eszközökkel tehetett. Es itt meg kell jegyeznem, hogy egyik t. szakértő nagyon sötét szemüvegen át nézte a kolozsvári egyetem ügyét, melynek az igaz, vannak hiányai, de meg vagyok győződve, hogy az illető maga sem érez úgy, a mint azt szónoklata hevében kifejezte. Az illető annyira ment, hogy egy albizottság kiküldését kérte, mely a kolozsvári egyetemnek specziális bajait megvizsgálja. De hisz e bajokat ismerjük mindnyájan, ismerik a kormányközegek és legjobban ismeri maga a közoktatásügyi minister ur és mondhatom, hogy ha a kolozsvári egyetem talán nem fejlődött is annyira, a mint kellett volna, ennek okai ismeretesek; de hogy a minister urnák jóakarata a kolozsvári egyetem szám. 299 felé — különösen az utóbbi időben — áldásthozólag fordult, erre nézve legyen szabad csak egyet említenem. Az első évben 163,000 frtnyi költségelőirányzata volt a kolozsvári egyetemnek, mig a legutóbbi évben ez 195,454 frtra emelkedett, mihez hozzájárulnak még a képezde költségei 15,000 írttal, úgyszintén egy új intézet felszerelési költségei 3000 frttal, továbbá az egyetemi kóroda túlköltekezésének kiegyenlítése 8000 frttal, azonfelül beruházásokra, könyvtárra stb. 3000 frt, vegytani intézeti kiadásokra 41,000 frt, vagyis az érintett előirányzaton kívül még körülbelül 54,900 frt. Hogy tehát a kolozsvári egyetem oly rósz karban volna, nem látom be, még kevésbé látom be pedig azt, hogy a kormány részéről jó akaratot ne tapasztalnánk. Én tehát egy új harmadik egyetem felállításának legalább elvben kimondását és az előkészületek megtételét kívánom, hogy az felállítható legyen. Talán fölemlítenem sem kell, hogy aközben a fennálló intézetek kiegészítését, felszerelését és kibővítését szükségesnek tartom. Hunfalvy Pál: Tisztelt értekezlet! Én ezen díszes körben, melyben mindmegannyi szakférfiú van jelen, egészen laikusnak érzem magamat, a kinek szavát se szakképzettség, se tanári tapasztalat nem támogathatja. Mert habár én is voltam egyszer tanár egy kicsiny intézetben, de annak igen nagy ideje: — azóta nemcsak a politikai, de a tudományos világ is annyira megváltozott, sőt a társadalom rugói is, ha meg nem újultak is, de feszítő erejök máskép működik, mint előbb, hogy én valóban egy elmultkornak embere vagyok. Tehát az új kornak inkább csak nézője, s mint az öreg zsémbesek szoktak lenni, inkább csak megszólója lehetek. Méltóztassék azért megengedni, hogy én csak a görög tragédia chorusának szerepét játszam, a mely csak elmélkedik a történet felett és egyről másról csak óhajtást fejez ki. A harmadik egyetem gondolatát alkalmasint a túltömöttség ébresztette fel. Történtek e tekintetben kérdések, utazások, nyomozások és most látjuk, hogy már annyi magyar város verseng azon dicsőségért, hogy az újdon születendő egyetemnek bölcsője legyen, mint a hány görög város versengett Homeros születése helye fölött. 38*