Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében
298 865. szám. hogy t.i. egyúj egyetem felállitása esetében a jogi, orvosi és bölcsészeti karral egyenrangú gazdasági kar állittatnék fel, mely a természettudományokon alapulva, a gazdasági tanulmányok egyes ágait kezelné, de kapcsolatosan a többi karokkal. Ha ez létesülne, akkor az emiitett elemek részben talán a gazdasági fakultásra volnának vonhatók és mint leendő gazdák, tudományos miveltséget kaphatnának. Magyarországon mintegy 1500-ra megy azon birtokok száma, melyek terjedelme 3000 holdnál nagyobb és azt hiszem, ily magasabb képzettségű gazdát akár mint birtokost, akár mint gazdatisztet, ugyszólva megbirnak. De azonkivül van számos gazdasági tanintézetünk, melyek számára alkalmas tanerőket ép e fakultás volna hivatva nevelni. Én tehát egy új egyetem felállitása mellett vagyok. Számos culturális érdek szól e mellett, a melyek már fel is emiittettek, melyeknek ismétlésébe nem bocsátkozom. Csak pár megjegyzésre szoritkozom. Nevezetesen én azt látom, hogy az egyetemi oktatás, a litterarum universitas felé gravitál a közvélemény s e tekintetben nem szükséges egyébre utalni, mint arra a lelkesedésre, melylyel egy harmadik egyetem felállításának hire fogadtatott és ebben látom nem csekély okát a jogakadémiák elnéptelenedésének is. Továbbá az egyetemi tanár — a mint azt Eötvös Lóránt b. ur kifejtette, a ki igen magas szempontból tekinti a tudományos oktatást — nálunk észlelheti, hogy felsőbb, illetve egyetemi oktatásunknak egy hiánya az a tendentia, mely a kenyér-stúdiumokra törekszik, s az a jelenség, hogy mi, a rohamos fejlődés mellett, az élet közvetlen szükségleteire való tekintettel azt a sok vizsgát hoztuk be, melyek ugyan az adott körülmények közt szükségesek lehetnek, de a melyek a tanszabadságon alapuló egyetemi életnek nemcsak nem szükségképi létfeltétele, hanem azzal jó részben ellenkeznek. Mi a tanszabadság ? Tanulási és tanítási szabadság. Nálunk a tanítási szabadság megvan, de hogy állunk a tanulási szabadsággal ? A jogászoknál ez „gebundene Marschroute a-tal megy és az orvosokról nem szólva, áttérek az engem speciálisan érdeklő bölcselet- és természettudományi karra. Itt legnagyobb a tanszabadság, mert a vizsgálatok a legnagyobb időközökben vannak, de azért a tanszabadság tényleg még sem nagy, mert kik iratkoznak be a bölcsészeti karba és a- mennyiségtani, természettudományi szakra? csekély kivétellel a tanárjelöltek. Ezekre azonban rögtön reá teszi kezét a tanárképezde. Kiszabja a hallgatandó, kötelező tananyagot, igaz, csak minimumképen, de a beiratkozó hallgatók nagyon is hajlandók ezt maximumnak tekinteni s igy a gyakorlatban a tanulási szabadság kis mértékben érvényesül. Én egy új egyetem felállításától szabadabb tudományos mozgás keletkezésétől e téren is javulást várok. Ha arra tekintünk, vájjon az új egyetem szükséges-e abban az irányban, hogy kell-e az egyes szakokban kiképeztetést nyert egyének nagyobb száma, mint jelenleg? e tekintetben is csak arra a következtetésre tudok jutni, hogy ha nem is okvetetlenül szükséges — a mint hogy a második egyetem sem volt okvetetlenül szükséges — de nagyon kívánatos. A jogi karról nem szólok. Az orvosi karra nézve csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a legújabb népszámlálás szerint van Magyarországon 3300 orvos, sebész stb., község pedig van 12,882. Hol itt az arány? A bölcsészeti kar tulaj donképen a tanárjelöltek képzésére fordítja idejét, még pedig első sorban a középtanodai tanárok képzésére. Ezekről akarok egy pár adatot idézni. Magyarországnak van 130 gymnasiuma, 30 reáliskolája és egy pár réálgymnásiuma. A reáliskolákban 1879/80-ban 305 tanár működött, a gymnásiumokban pedig csak rendes tanár 1150 működött a hittanárokon kivül. Ide nincsenek beszámítva a felsőbb iskolák, a leányiskolák, a kereskedelmi iskolák, stb. Már most ha az új középiskolai törvény értelmében ezen szükség még nagyobb lesz, ha mennyiségtani és természettudományi tanárokra való szükségletet a műegyetemre bizzuk is, még mindig marad 1200 tanár. Azt hiszem tehát, hogy ezek kellő működésére egy harmadik egyetem nagyon is elkel. Most röviden azon kérdést vagyok bátor érinteni, vájjon a tanerőket tekintve, lehet-e a harmadik egyetemet felállítani? Azt hiszem, hogy ha csakugyan nincsenek itt kellő tanerők, ezekre
