Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

286 865. szám. államtudományokba való bevezetésül ezek alap­tanai és irányadó elvei, valamint a sikeres hala­dást feltételező' alapfogalmakkal ismerkednének meg és a mely cursus befejezéséül egy bölcsészeti themát kellene a vizsgálatot helyettesitöleg Írás­ban kidolgozniuk, mely dolgozatukból önálló gon­dolkozási képességüknek biztos tanújelét adnák. Az igy képesítettek mennének azután a jog- és államtudományi szakra, olykép, hogy a két elsó' évben az alapvető stúdiumokkal foglalkoznának, milyenek: a római jog, jogtörténet, közjog, nem­zetgazdaságtan síb., a melyekből a második év végén vizsgálatot tenni köteleztetnének és pedig ugy,-hogy a további tanfolyamokra csak az me­hetne fel, ki e vizsgálatot sikerrel kiállotta. Ezen alapvizsgálat letétele után a szorosabb értelembeni szaktanfolyamok valamelyikére tör­ténnék a felmenet; és pedig: a politikai pályára készülők az államtudományi szaktanfolyam tár­gyait egy év folyamán át hallgatván, ennek be­fejeztével államtudományi államvizsgálatra bocsát­tatnának, melynek letételével pályájukat befejez­nék; mig a jogi szakra készülők még két évi tan­folyamon át a tételes jogi disciplinák hallgatására lennének kötelezve, ugy hogy az első évben az anyagi, a másodikban az alaki jogokban nyerné­nek oktatást; a második jogi szaktanfolyam végén volna az első jogtudományi állam vizsgálat az anyagi jogokból leteendő és ennek alapján történ­nék a gyakorlatba való felvétel, a melyben mi­után egy évet töltöttek volna, bocsáttatnának a második jogtudományi államvizsgálatra, melynek tárgyait az alaki jogok képeznék; a ki azt is si­keresen kiállotta, még egy évi gyakorlatra volna kötelezve, melynek bevégezte után a gyakorlati vizsgálatra bocsáttatnék, a mely ugy a birói, mint az ügyvédi pályája jogosítana. Azt hiszem, az igy képzett jogászokra nyugodtan bizhatná az állam legfontosb közfunctiót képező és polgá­rainak legfontosb érdekeit érintő igazságszolgál­tatást. Ezen tanügyi reform természetes következ­ménye volna az is, hogy a jogakadémiák ennek megfelelőleg reformáltatnának és igy azokon is azon qualificatió' megszerezni lehetne, mely a birói vagy ügyvédi pályára ily módon kívántatnék. A királyi jogakadémiák e reformjának keresztül vitele semmi nehézséget nem okozna, a mennyi­ben azok összevonatnának, és'még kétpositiv jogi tanszékkel, t. i. a büntetőjog és a váltó- s keres­kedelmi jog tanszékével kibővittetnének. Evvel azonban szoros kapcsolatban állana, hogy az állam­vizsgálatokat az állam maga, saját bizottságai által kezeltetné (mint ez más államokban is fennáll) és azokat a fentebbi módon reformált jogakadé­miákszékhelyein, de ezen intézeteken kivül állí­taná fel és államvizsgálatra csak oly jelölteket bocsátana, kik az előadott módon felszerelt aka­démiákon, az előirt tanfolyamokat szabályszerűen végezték. A jogakadémiákat fentartó felekezetek pedig intézeteik ily értelembeni átalakítása és szervezésére, azon hozzáadással volnának fel­hivandók: hogy intézeteiken habilitált tanárokat alkalmazni, ezeknek egy meghatározott minimalis összegű fizetést adni és tanáraikat csak a jog- és államtudományi szakok tanítására kötelezni tar­toznak, a mennyiben pedig ennek meg nem felel­nének, székhelyükön államvizsgáló bizottság nem alakíttatnék és ha tanfolyamaikat sem szerveznék e tervhez alkalmazkodva, ugy hallgatóik még ál­lamvizsgálatra sem bocsáttatnának. . Ezek volnának általános vonásai a tanügyi reformnak, a melynek — mint a multak példája mutaja — csakhamar azon következménye lenne, hogy az egyetem jogi karának hallgatósága de­centralisáltatnék, de másrészt a jogakadémiák is az egyetemmel versenyképes intézetekké emel­kednének ; ezzel az országos tanügyi érdekek ugy, mint a jogakadémiákkal egybefűzött egyéb érde­kek kielégítést nyerhetnének. A mi végre az értekezlet elé tűzött utolsó kérdést illeti, én magam is erősen meg vagyok győződve arról: hogy tudományos életünk fejlő­dése, fokozása és nemzetünk tudományos szín­vonalának emelése tekintetéből egy harmadik és pedig terjes egyetem felállítása szükséges; de en­nek felállításával a jogakadémiák általam hang­súlyozott reformja semmi összeköttetésben nincs és keresztül viendő; azon intézetek pedig, melyek nem reformáltatnának, alakíttassanak át oly köz­igazgatási tanfolyamokká, mint a milyennek előt­tem szóló t. igazgató ur a győri kir. jogakadé­miát szánta.

Next

/
Thumbnails
Contents