Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

284 . 865. a felekezeti akadémiák azután szintén kivannak e jogot igénybe venni s a kormány a felekezetek ezen kivánalma elöl egykönnyen el sem zárkózhatnék: azért a debreczeni jogakadémia lenne az, mint jelenleg is a legnépesebb, mely ezen joggal felruházandó volna. Ezen alternatíva esetében tehát a pozsonyi, kassai és debreczeni jogakadémia valósággal teljes jog- és államtudományi karokká volnának átalakitandók, úgynevezett csonka egyetemekké, a rigorosalis jognak megadásával, ugy mint a fennálló magyar egyetemek e jogot bírják; önként értődőleg az eddigieknél több tanerőnek alkalmazásával, az egyes tanszékeken összevont tantárgyak elkülönzésével,nehány új tanszék felállításával,úgyszintén külön bölcsészeti, történelmi, esetleg nyelvészeti tanszék felállítása mellett és ugyanazon tanulmányi, vizsgálati és szigorlati rendszerrel, a mely a mostani két magyar egyetemen dívik. És ez esetben azután az említett közigazgatási tanfolyam az emiitett módon és rendszerrel más két városban, tehát Győrött, mint volt akadémiai székhelyen és Szegeden volna felállítandó. Az említett intézkedések által (három jogi teljes fakultás rigorosalis joggal és két közigazgatási tanfolyam) segítve lenne a fenforgó bajokon bizonyosan és pedig kettős irányban: 1. elvonatnék a budapesti joghallgatók tekintélyes száma és 2. segítve lenne a jogakadémiák jelen súlyos és tarthatatlan állapotán s ily módon elég volna téve hazánk közművelődési érdekeinek és igényeinek előreláthatólag jó hosszú időre. A nevezett három jogakadémiának a rigorosalis joggal való felruházása esetében magától érthetően a promotio,illetőleg a graduálás joga, vagyis a rigorosumok sikerének ünnepélyes alakba, mintegy külső keretbe való belefoglalása a budapesti egyetem számára maradna fentartva, melynek tehát a nevezett akadémiák a rigorosumok megtartásánál mintegy expositurái működnének. Ezektől eltekintve, még egy harmadik közveitő is kínálkoznék arra, hogy a jogakadémiák sorsa javíttassák, ha tudniilik a törvényhozás az ügyvédségre nézve a doctoratust ezentúlra meg nem kívánná, ha az ügyvédséghez az 1874-diki törvényben megszabott mellőzhetetlen feltételét a doctoratusnak elejtené s ha ennek folytán kimonl szám. datnék, hogy az akadémiai tanfolyam és az ott leteendő jog- és államtudományi államvizsgálatok ezentúl is, mint 1874 előtt, az ügyvédi s birói pályára s az administrativ térre is, szóval a gyakorlati élet minden pályájára egyaránt képesítenének. Ezekben foglaltam össze, t. értekezlet, azokat, a miket a fenforgó kérdések tekintetében mondandó voltam. Dr. Kautz GtlSZtáv: Mélyen tisztelt értekezlet ! Az előttem szólott t. igazgató ur oly szomorú és kétes existentiát szánt a győri királyi jogakadémiának, a melyet itt szerencsém van képviselni, hogy őszintén bevallva, az Ő beszédének első benyomása alatt némileg feszélyezve érzem magamat a szőnyegen forgó fontos kérdésekre vonatkozó igénytelen véleményem előadásában; áthatva azonban annak tudatától, hogy t. collegám előadott javaslatai alig fognak visszhangra találni, igyekezni fogok e feszélyező benyomást háttérbe szorítani és bátor leszek az értekezlet elé terjesztett kérdésekre vonatkozólag igénytelen véleményemet előadni. Ily szűk látkörfí provinciális embernek, milyen én vagyok, ki bizonyára csak azon czímen juthatott a tudomány legjelesbjei ezen díszes koszorújába, mert a megvitatandó kérdések között a jogakadémiák esetleges reformja is érintve van, csak arra kellene szorítkoznia, hogy az eddig hallott jelesbnél jelesb szakavatott előadásokban kifejtett nézetek közül azt, melyet mint leginkább indokoltat, a magáéval megegyezőnek tart, a magáénak vallaná és azon egyszerű kijelentéssel, hogy ehhez hozzájárul, felelne a feltett kérdésekre. De ha mégis becses türelmüket néhány perezre igénybe veszem, erre t. elnökünk azon nyilatkozata által lettem felbátorítva: hogy minden eszme, mely itt megpendittetik, oly kifejtést igényel, hogy ha azt a nagyérdemű közoktatási bizottság esetleg megragadná,az iránt az itt kifejtettekben bővebb tájékozást találjon. Tárgyalásaink folyamán a budapesti egyetem jogi kara hallgatóinak túltömöttsége egyik orvoslási módjául több oldalról megpendittetett, hogy a jogtudorság, mint az ügyvédség qualificatiója szüntettessék meg ; ennek practicumára kívánok tehát előadásomban szorítkozni.