Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. szám. 283 hirdetett special-collegiumok közt hetenként 22 tanóra van olyan, melyre hallgató beirva nincs, mely tehát meg nem tartható. Azon jelenség tehát, hogy az akadémiák jelen súlyos helyzete és állapota továbbra tarthatatlan s hogy azok hallgatóinak száma 1874 óta folytonosan és következetesen apad, nem magukban ezen intézetekben s nem is másban, mint azok hibás szervezetében s téves organisátiójában keresendő egyedül. Azok sorsán és helyzetén csakis egyetlenegy intézkedés fogna segíthetni, a rigorosalis joggal való felruházás! ámde miután az e joggal való felruházást azután minden jogakadémia követelné magának, minek megvalósítása ki nem vihető, mert ez esetben a bajon nem lesz segítve és egy bajhoz még másik baj is fogna szegődni: azért ezekhez képest a fenforgó bajok orvoslására és a budapesti egyetem túltömöttségének lecsapolására csak egy harmadik egyetem felállítása fogna biztosan elvezetni. De ezen esetben csakis teljes egyetem felállítása volna.elvben ajánlható, a kolozsvári, illetőleg a budapesti egyetem szervezetével, az ott képviselt karokkal, illetőleg tanszakokkal, a theologiától eltekintve. Mondaná ki tehát a törvényhozás egy harmadik egyetem felállítását elvben, a nélkül azonban, hogy az orvossebészeti kar egyelőre aktiváltatnék, mert az ezen kar által igényelt nagy költekezések előszerzése körüli nehézségek és akadályok az ország jelen pénzügyi viszonyai közt a harmadik egyetem eszméjének megvalósítását talán egészen is meghiúsíthatnák. Ily módon lépésről-lépésre, rendről-rendre és fokról-fokra lehetne a harmadik egyetem magasztos eszméje megvalósítható. Hogy ily módon legutóbbi időkben keletkeztek egyetemek, annak példáját mutatják a zágrábi Horvátországban, aczernovitzi Bukovinában. Mindkét helyen a törvényhozás teljes egyetemeket decretált és mégis egyelőre ezeknél az orvosi kar aktiválva nem lett. Hogy egy harmadik egyetem felállítása esetében mi történjék azután az akadémiákkal, erre nézve véleményem az, hogy azok, mint olyanok, szüntettessenek meg. Én itt csak az állam közvetlen rendelkezése alatt álló akadémiákról szólok; és pedig ezek közül szüntettessék meg három egészen, kettő pedig tekintettel a hivatalnokok qualificatiójáról alkotott új törvényre, alakittassék át úgynevezett közigazgatási tanfolyammá, 3 tanévvel, egészen önálló szervezettel, egy melléjök rendelt közigazgatási államvizsgálati bizottsággal és azon lehetőséggel, hogy az, ki a három évet ott befejezte, ha még doctoratusra aspirál, az egyetemen egy negyedik évet legyen töltendő, hogy itt magának a doctoratus megszerzésére alkalmat vehessen. Ha most már helyekről fogok szólani, ugy ezt tekintettel a t. elnök urnák múlt üléseinkben tett abbeli felszólalására, mely szerint a harmadik egyetem székhelyének kijelölése s megvitatása és az e tekintetben indítandó eszmecsere nem képezi a jelen enquéte tanáeskozmányainak tárgyát, nem annyira a harmadik egyetem székhelyének jelzéséül teszem, hanem teszem főleg tekintettel az akadémiák sorsának intézésére s az érintett közigazgatási tanfolyamokra. Ha ezen közigazgatási tanfolyamok létre jönnek, akkor azoknak egyike — föltéve azon nem vélt eshetőséget, hogy nem Pozsony lesz egyetemi székváros — Pozsonyban volna felállítandó, a másiknak székhelyévé pedig Kassa volna kiszemelendő. Ismételni akarom és hangsúlyoznom kell, hogy ezt Pozsonyra nézve csak azon nem vélt eshetőségre mondom, ha nem Pozsony kapná meg az új egyetemet; ha pedig Pozsony válnék egyetemi székvárossá, akkor emiitett közigazgatási tanfolyamok egyike Kassán, a másik Győrött vagy esetleg Szegeden volna felállítandó. A felekezeti akadémiákra figyelmet fordítani nem kellene; azok részben a körülmények kényszerítő ereje előtt meghajolva, hallgatóság hiányában önmaguktól oszlanának fel és eddigi fentartási költségeiket más tanintézetek felállítására, illetőleg a feni evők pénzalapjainak kibővítésére fordíthatnák. Ha pedig egy harmadik egyetem felállításának terve most vagya közeljövőben bármi oknál fogva megvalósítható nem lenne, akkor mindannyi bajon, a budapesti egyetem jogi karának túlnépességén is, az akadémiáknak jelen súlyos és tovább alig tartható helyzetén is csakis egyetlen egy eszköz segíthetne, tudniillik azoknak a rigorozálási joggal leendő felruházása, azonban oly módon, hogy e jogot nem minden akadémia, hanem a királyiak közül csak kettő nyerné meg: a pozsonyi és a kassai, a többi három királyi akadémia pedig, mint olyan töröltessék el. De mivel 36*