Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében
865. szám. 271 Az előttem szólottak constatálták, és én is Örömmel constatálom, hogy nemcsak az orvosi szaktan, hanem á természettudományokban is egyetemünk tanárai több irányban diadalmasan kiállják a versenyt a külföldi egyetemekkel és különösen a bécsivel is. Ez világosan mutatja, hogy e téren kiváló erőkkel rendelkezünk. Ezen erőket jobban kellene gyümölcsöztetni, hogy e tanárok jobban élhessenek a tudományuknak s ne vétessék idejök nagy része gyógyszerészek, orvosnövendékek számára tartott előadások által igénybe; hogy ne oly hallgatókkal töltsék el idejük javát, kik az illető tudománynyal csak azért és csak annyiban foglalkoznak, a mennyiben az kenyérkereseti studiumjaiknak egy mellékes kgkt képezi. Hozzávéve még a vizsgálatok, szigorlatokkal való elfoglaltságot, a mit Korányi tanár ur oly helyesen kiemelt, mindezektől kifárasztva, mily lélekerővel mívelheti aztán a tanár voltaképeni tudományos feladatát? Én azt hiszem, sürgős kötelessége kormányunknak ezen férfiakat visszaadni rendeltetésöknek, hogy tudományuknak élhessenek és nevelhessenek másokat a tudományban. Örömmel hallottam, a mint Than tanár ur által említtetett és a nagyméltóságú kormánynak jelenlévő igen tisztelt képviselője, Szász Károly ministeri tanácsos ur által is hangsúlyozva volt, hogy ez irányban intézkedések vannak készülőben. Ez teljesen megnyugtat arra nézve, hogy a legközelebbi tanévben a természettudományi előadásoknál is — mondom, nem szakoknál, hanem előadásoknál — a mutatkozó túltömöttség meg fog szűnni. Az a kérdés van hozzánk intézve, hogy ilynemű intézkedések, melyek a fennálló egyetemek kibővítése által történnének, megfelelnének-e az ország általános közmívelődési érdekeinek ? Nézetem erre nézve az, hogy nemcsak megfelelnének, hanem épen az ország általános közmívelődési érdekei tekintetéből okvetetlenül szükséges, meglévő egyetemeinket nemcsak tanáraik kitűnőségénél, hanem intézeteik számánál fogva is a külfölddel versenyképesekké tenni. Azt hiszem, ezzel inkább haza csalogathatjuk a külföldön tanuló orvosnövendékeket, mint hogy ha ugyanazon tanerőket Budapest vagy Kolozsvár helyett a vidéken helyezzük el. A magyar gazda eljárása jut itt eszembe, a ki kis tőkével rendelkezve, ahelyett, hogy meglévő birtokát jobban rendezné be, a mívelést intensivebbé tenné, — újabb birtokot vasáról, a minek következménye az, hogy egyiken sem megy a gazdálkodás oly jól, mint a hogy mehetne, ha meglévő birtokába többet fektetne be. Meg vagyok győződve és el van ismerve, hogy sok irányban vannak kiváló erőink, kik alkalmasak lehetnek már most egyetemi tanszék elfoglalására. Azt hiszem, ezek jobban megszolgálandják a magyar cultura ügyét, ha itt Budapesten nyernek, nem parallel tanszékeken alkalmazást, hanem speciális intézetek és tanszékek felállítása útján mííködési tért, mint hogyha oly városban helyeztetnek el, a hol az egyetem létezéséhez a feltételek vagy egyáltalán nincsenek meg, vagy csak igen kis mértékben lehetnek meg. Valamint hajdan, ugy a legújabb időben is, ha valahol egyetemet állítottak fel, ez nem abból a szempontból történt, hogy vidékeket nyerjenek meg a culturának; a cultura-centrumok megvoltak már előbb és azután jöttek az egyetemek. A legújabb időben két egyetem állíttatott fel: a ezernoviczi- és a strassburgi. Ezeknél tudvalévő, hogy nem culturai, hanem politikai szempontok voltak irányadók felállításukra. Ámde azt szokták mondani, az egyetem azon vidéken, a hol felállíttatik, mindig egy-egy világitó-torony, egy-egy focus, honnan a műveltség sugarai szerte áradnak. Méltóztassék megengedni, hogy ezen többször hallott hasonlatra szintén hasonlattal felelhessek. A világító torony is felmondja a szolgálatot sűrű ködben, a focus is csak ott árasztja szét a sugarakat, a hol alkalmas, kellően simított felületek vannak. Meglehet, hogy csalódom, de attól félek, hogy ha oly vidéken vagy városban helyezik el a harmadik egyetemet, hol ma még nincsenek meg az egyetemi élet feltételei, az a kölcsönhatás törvényénél fogva jól fog talán hatni arra a vidékre, de félek, hogy annak a vidéknek a hatása még nagyobb lesz az egyetemre és félek, hogy az egyetemnek a niveauja azután le fog szállni. (ügy van!) A kolozsvári egyetem nem számitható ide, az fejedelmek lakhelye, hosszú időn át az erdélyi gubernium székhelye, az erdélyi aristokratia gyülőhelye volt. Az egészen kivételes helyzettel bír a többi magyar városokkal szemben.