Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

268 egyetem orvosi karát képes emberekkel fogjuk betölthetni? Hanem a betöltésnek megvan a maga módja; azt valaki, a ki az egyetem prosperálását igazán szivén viseli, nem értheti úgy, hogy ma felállítjuk az egyetemet és holnap betoljuk jól-rosszul tanszékeit akárkivel. Tagadhatatlan, bizonyos időben a tanárok fejlődését csakugyan be kell várni és a tanári erőket kifejteni, a mint az eddigi tapasztalat is mutatja. Én tehát, t. értekezlet, épen nem látom a tanerők szempontjából azt, hogy az új egyetem felállítása lehetetlen vagy ezen szempontból elhalasztandó volna. Külföldön a tapasztalás általában véve azt mutatja, hogy a hol sok az egyetem, ott nincs hiánya a tanerőknek. De kérem, hogy fejlődjenek a tanerők minálunk ? Mindig az orvosi karról szólva, a budapestinél 14-en vagyunk és ezek között három van, a ki idősebb nálam, vagy legfölebb négy. Jószántunkból mi még nem tehetjük meg azt, hogy meghaljunk és helyet adjunk fiatalabb erőknek. A kolozsvárin még nálunk jóval fiatalabb emberek vannak alkalmazva. Már most az orvosi tudomány azon szakait véve, a melyek gyakorlatiak — sebészet, szülészet stb. — azokból készülhetnek a fiatalok tanári pályára, mert utoljára lesznek legrosszabb esetben jeles sebészek, van előttök tanárs% el nem érése esetén is fényes carriére. De ki fog készülni boncztanra, physiologiára és a többi theoretikai tanszakra? Ezek mellett meghalhat éhen, ha meg nem teszi kedvéért a physiologia tanára, hogy útjából félre áll. És ezt a fiatal ember tudja; és ha mégis megkezdi carriére-jét ily szakból, lesz assistens, talán magántanár is; akkor aztán előtte áll a chinaifal: mit csinál? Megfordul, más irányba megy és mikor jönne a tanszék betöltésének ideje, akkor már nincs tanerő, mert az orvosi szaknál az akadémiai carriére ép oly összefüggő lánczolatát képezi az előrehaladásnak, mint a katonaságnál; ha egyszer az megszakad, akkor többnyire az egész pályának vége van, minthogy minden tétlenségben eltöltött nap a képesség egy-egy részét oszlatja el. Ezekben voltam bátor főbb vonásaiban elmondani nézeteimet az ejénk tett kérdésekre vonatkozólag. De a viszonyokkal számolnunk kell és először a szükségesről kell gondoskodni. Meglehet, hogy Kautz Gyula t. tanártársamnak igaza van, hogy először gazdasági iskolák lennének szükségesek, melyek a közvagyonosodást emelik. Meglehet, én ezt nem tudom. En nem volnék képes az ország helyzetét ugy megitélni, hogy azt mondhassam, vájjon a cultura egyik irányban szükségessé vált intézményének felállítása mennyiben egyeztethető össze más szükségletekkel, melyek az országban léteznek. Egyet azonban tudok. Épen a legutóbbi időkben minden irányban látjuk, hogy Magyarország speciális magyar államiságát nemcsak befelé, hanem kifelé is érvényre juttatni törekszik. Jogosan. Minden jóravaló ember támogatni fogja, mint, fia e hazának és tagja e társadalomnak. De bátor vagyok kérdezni: előmozditja-e az a magyar állam reputatiój át, ha megengedjük, hogy az orvosi szakban több mint fele az orvosnövendékeknek kénytelen legyen a magyar orvosi egyetemeken kivül keresni kiképeztetésének helyét? Megengedjük-e ezt azon árért, hogy ezen nagy contingense a müveit embereknek oly viszonyok közé jut, melyek — enyhén szólva — a hazai érdekek iránt közönyössé teszik őket? Megegyezik-e az a magyar állam reputatiójával, hogy annyi tanerő oly helyzetbe jut, hogy ha képességének tért akar szerezni, az országot el kell hagynia? Ismétlem, a szükséget tekintetbe kell venni, én is meghajlom ez előtt. De ha a szükség talán csak képzelt és nincs túlsúlya azon fontos érdekek és czélok felett, melyek a harmadik egyetem felállításával elérhetők, akkor azt kell mondanom : állítsuk fel a harmadik egyetemet mennél előbb. (Tetszés, éljenzés.) Hermán Ottó l Bátor vagyok Kerkápoly és egyszersmind Korányi t. tanár urakhoz azt a kérdést intézni, vájjon azon körülménynek az oka, hogy kivált a bécsi egyetem oly nagy attractióval bir, nem rejlik-e abban is, a mit Németországban és egyebütt is tapasztalunk, hogy t. i. az egyetemek népessége változik az auctoritások szerint, hogy tehát egyes auctoritásoknak valamely egyetemen való alkalmazása oly attractiv erővel bir, hogy a népesedés hol hanyatlik, hol emelkedik. Bécsnek e tekintetben különösen az az előnye 865.