Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865, szám. 261 Ha azonban mást keres itt az ifjúság, mint a mit náluk is találna, akkor ezzel nem lesz orvosolva a baj. De meg lesz adva próbája annak, hogy ez úton orvoslás nem is található. Azt a tovább menő indítványt már, hogy a doctorizálás joga adassék meg minden jogakadémiának is, nem fogadhatom el.Kautz t. kartársam azt mondta, hogy a budapesti jogi fakultás.sem doetorizál és isolált fakultásoknak tán nem lehetne megadni oly jogot, melylyel a budapesti sem bir. Erre könnyű lenne a felelet. Adjuk meg a budapestinek is, ne doctorizáljon a senatus, hanem a fakultás. Ezt megtenni hátalomszóval lehet, hatalma van hozzá a törvényhozásnak és a kormánynak. De erkölcsi jogosultsága hiányozni fog. Nem ok nélkül van az, hogy nem a karnak adják ezen jogot. Mit akarnak azzal, hogy az egész egyetem minősít ? Annak kifejezésre hozását, hogy azon légkörben nevekedett, hol nemcsak ez a szakstudium cultiváltatik, de az illető e tudományok egyetemes ráhatása alatt áll és csak ott adják mega tudorozás jogát, a hol ez az eset, Körösi t. képviselő ur azt mondotta, próbálják meg elvinni innen a törvényhozást, a ministeriumokat, a főbiróságokat és megcsökkenne a budapesti egyetem népessége. Csakhogy ezt nem lehet megpróbálni. És miért ? Mert nem ok nélkül történt az, hogy mindezek ide lettek hozva, A mely okok parancsoló szükséggé tették idehozásukat, ugyanazon okok parancsoló szükséggé teszik itfrmaradáísukat és azon okok hatnak egyúttal arra, hogy ez legyen a legalkalmasabb hely Magyarországon az egyetem részére. A fővárosi egyetem mindig hatalmasabb lesz a többinél, ez a situatió kifolyása. Arra a a kérdésre, hogy felállitandó-e a harmadik egyetem mindezek daczára, vagy pedig a mint Kautz t. kartársam ajánlja, a jogakadémiák bővíttessenek ki holmi philosophicumok melléjük adásával, erre nézve már 1879-ben is azon nézetben voltam, hogy a kétkarú intézet ép oly tehetetlen, mint az egykarú. Ha tehát akarjuk a közművelődés ügyét az által szolgálni, hogy a tudománynak egy újabb székhelyet teremtsünk, azt csak a harmadik és pedig teljes egyetem által tehetjük.Hogy itt-e az ideje

( módja, lehetősége? e tekintetben b. Eötvös t. tanár úrral tartok. A tudományegyetemnek ugy kell megszületni, a mint megszületik pl. a képzőművészeti akadémia. Mindenünnen láttuk az erőket felsarjadzni, fájt mindenkinek a lelke, hogy azok árván [maradjanak. Látjuk-e az egyetemeken és jogakadémiákon kivül azon erőket, a melyeket összpontosítani, tömegesiteni akarnánk? Ha látjuk, akkor azt mondom, hogy létező intézeteinken van módunk igen hasznosan foglalkoztatni őket. Én látok még a budapesti egyetemen is igen lényeges hézagokat, de' nemcsak én látom, látják a legmagasabb intéző körök is és betöltésükön évek óta törekszenek, de nem bírják betölteni — ők mondják, nem én — megfelelő erők hiányában. Ha ez igy van ma, mikor a kolozsvárin kivül csak a budapesti egyetem létezik, nem látom elérkezettnek az időt, hogy megpróbáljuk egy harmadik egyetemnek a felállítását. Pedig ez csak a legközelebbi kör, a melyet vizsgálnunk kell.A távolabbi: a székhelyül veendő városok. Nem mindegy az, akárhol álljon valamely egyetem. Elmultak azok az idők, melyek annyi kis várost egyetemek székhelyévé qualifikáltak. Az az apró államocskák létezésének kora volt. Én tehát véghetetlenül fogok örvendeni, ha egyfelől látok individuális erőket, kik ekként morális kényszert gyakorolnak egy harmadik egyetem felállítására, meg nem férvén a már létező egyetemeken és akadémiákon. Még jobban fogok örvendeni, ha városokat látok gazdagodni a tudomány segédeszközeiben, melyekre tekintettel azt mondja az ember: Isten ellen való vétek, hogy mindennek felhasználására nincs itt egy egyetem. Szerintem akkor lesz itt a felállításnak az ideje, akkor lesz az életerős, hasznos, akkor megosztja a növendéksereget is. Méltóztassék meggyőződve lenni, a nélkül minimalis haszna lesz és ha a tanulók kevés számára való tekintettel a törvényhozás majd sokalni fogja az eszközöket, a törvényhozásnak ez a magatartása vissza fog hatni a tanulók számának nem növekedésére, s oly circulus vitiosus áll elő, melynek természetes következménye a bágyadtság leszen, az új intézetnek erőre kelni nem birása, csalódások, nagy áldozatok árán. A létező erőket felhasználni a létező intézetek előnyére: azt gondolom, most ez a feladat.