Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

262 865. És még egyet kell hozzátennem. Eddigelé a szükségnek parallel cathedrák állításával töreked­tünk eleget tenni. Ezzel a törekvéssel pillanat alatt szakítani nem lehet, mert ennek természetes következménye az, hogy az érdemesített erők a parallel cathedrákhan igénybe vannak véve, azok Budapestről nem mennek, valamint a fiatal­ság sem megy. * E tekintetben is egy előreszámitó magatartás készítheti elő a terrénumot a harmadik egyetemre. Addig, mig egész határozottsággal az eddigi utat járjuk, addig, mig egyre parallel cathedrákat állítunk, a harmadik egyetemhez szükséges erők nem fognak rendelkezésre állni. Ez előkészítést igényel és ha eljön annak ideje, azt hiszem, senki sincs köztünk, a ki Magyarország közműve­lődése érdekében örömmel ne üdvözölné az élet­képesség biztosítékaival megalkotandó harmadik, nem csonka, de teljes egyetemet. (Tetszés.) Dr. Korányi Frigyes: T. értekezlet! Ma, az értekezlet tanácskozásának harmadik napján, midőn az előttem szólt t. értekezleti tagok azon kérdéseket, a melyek elénk ki vannak tűzve, már oly sokoldalúan fejtették meg és világosították fel, mondhatom, hogy kötelességérzet kell hozzá, hogy kissé behatóbban foglalkozzam én is nevezetesen azon szakkal, melyet az értekezlet előtt képviselni hivatva vagyok, t. i. az orvosi tanítás szakával és szűkebb körben az orvos­gyakorlati tanszakkal. Már az eddigi tanácskozások folyama mutatja, hogy a felvetett kérdések nagyon különböző szem­pontokból tekinthetők, a minek természetes oka abban rejlik, hogy az egyetemnek összefoglaló neve alatt különböző tudományszakok vannak el­helyezve. Az orvosi gyakorlati tanszéknek kiváló sajátságai és viszonyai szükségessé teszik, hogy ezen oldalról is megvilágittassék a kérdés. Részem­ről teszem ezt annyival inkább, mert ugy gondo­lom, ezen értekezletnek összehívása azt czélozza, hogy megállapodásaink és fejtegetéseink irányzók legyenek esetleg a törvényhozás határozataira, esetleg döntő hatásúak is legyenek. Azon tör­vényhozási határozatok pedig épen ugy előbbre vihetik az egyetemi tanítás ügyét, mint a hogy megállapodásra kárhoztatják; azt pedig a tu­dományos életnek minden ismerője meg fogja szám. engedni, hogy a megállapodás és a hanyatlás nagyon közel állanak egymáshoz. (Helyeslés.) Én, t. értekezlet, szorosan a kérdések soroza­tához akarok ragaszkodni és mindenekelőtt a túltömöttség kérdésével kell foglalkoznom azon . szempontból, melyet az én orvosi és különösen az orvosgyakorlati szakban szerzett tapasztalataim nyújtanak. A túltömöttség először térbeli és leginkább erről az oldalról tárgyalták eddig, habár egy más oldalára is reflectáltak a t. előttem szólottak, a melyről szintén leszek majd bátor szólani. Mindenekelőtt hogy áll a térbeli túltömött­ség kérdése 1 Számokkal kívánok reá felelni. Az orvosi egyetemen, illetőleg az egyetem orvosi fakultásában a velünk közlött quaesturai kimutatás szerint az orvosnövendékek száma volt 1877-ben 640, azután némi csekély hullámzások­kal emelkedett 724-re, 804-re, 874-re, utoljára 953-ra; tehát az öt év előtti összegnek felével megszaporodott. Hozzáteszem, hogy a gyógyszeré­szeket is beleszámítva, a múlt évben volt 1200 körül az orvosi egyetem hallgatóinak száma. Előttem már t. barátaim és tanártársaim Than, Fodor, Eötvös b. emiitették, hogy az ő nagy ter­meik nem volnának képesek a hallgatóknak náluk beirt számát befogadni. Én a magam részéről hasonlóan mondhatom, hogy itt a budapesti egyete­men egy belgyógyászati klinika volt, 187 3-ban állít­tatott fel a másik, melynek tanára vagyok, akkor oly mértékben növekedett az orvosnövendékek száma, kik a gyakorlati orvostant hallgatták, hogy tarthatatlan volt a helyzet és ezért emeltetett az újabb kóroda-épület, a melynek tantermeit — oly okok miatt, melyeket később említek — a javas­latok alapján berendezték 130 és szűken 150 hallgatóra. Már most megint bátor leszek adatokat idézni, hogy miként áll a hallgatók száma. 1873/74-ben hallgatóim száma volt 70; fokozatosan emelkedett 110-re, később 119-re, azután 170-re; a múlt esztendőben volt 210. Tehát azon tanter­mekre, a melyek, mint szerencsém volt említeni, határozott okok miatt 150 hallgatóra ad maximum rendeztettek be, a beírtak száma 210. Than Károly t. barátom és mások is azt mon­dották, hogy igaz, többen vannak beirva, mint a mennyien beférnek, hanem azok nagy része ugy

Next

/
Thumbnails
Contents