Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

244 865. szám. tűk más, hasonló intézményt és a tudományok művelése, a közművelődés gyorsan alástilyed. Az én felfogásom szerint nem az a jeles, a méltó egyetem, hol a szervezet és minden gond arra irányul, hogy az ifjakat a kenyérkereset ismereteibe minél inkább beiskolázza. Ezt egy iskola nem is teheti, mert az élet sokkal több és újabb követelésekkel lép elébe, minta mennyit az iskolában megtanult. Ezeknek csak akkor felelhet meg, hogyha önálló szellemi fejlődésre képes. Kicsoda volt — akár a legkitűnőbb főiskolából kikerülve — azonnal jó biró, jó ügyvéd, jó orvos? Nem-e az ott kifejlesztett elme képesítette őt az élet szükségleteinek magasságára felemelkedni? A jó egyetem feladata, az alapismeretek megtanitásán kivül a tudomány művelése és a tanulóban oly szellem ébresztése, mely önálló és magasabb fejlődésre képesít. Ez a fejlődés helyes egyetemi oktatás nélkül nem érhető el; a kenyérkereset apróbb ismereteit ellenben könnyű pótolni az egyetemen kivül is. Épen igy, vélekedésem szerint, nem az a jeles, a méltó egyetemi tanár, kinek összes munkássága az előadások szorgalmas megtartásában nyilvánul. Előadásokat — az övénél talán sokkal tanulságosabbakat — megtarthat törekvő assistens is csakhamar. Évről évre könyvekből betanult előadások tartása nem sokkal több, mint a kintorna a zenében. Szerintem csak az az igazi egyetemi tanár, a ki nem elégszik meg az ő előtte már kiismert és mások által tanított ismeretek megtanulásával, hanem a természetből, vagy az emberiség eszmeköréből új hódításokat igyekszik tenni; legyen ez a hódítás bár teljesen új tény vagy eszme, avagy a meglevőknek önálló kritikája. Ezek szerint nem a beiskolázó tanodát és tanítót tartom művelődésünk szempontjából a fontosnak és szükségesnek, hanem a tudományt ápoló s magasabb szellemi képességet fejlesztő egyetemet és tudóst. Ezen magasabb szempontokból kiindulva, szükségesnek tartom az egyetemet akkor is, hogy ha a meglevő egyetemeken már ugy' is elégséges volna a kenyérkeresetre törekvő hallgatók száma; hogyha az új egyetemnek csak kevés hallgatósága akadna is. A tudomány művelése kedvéért inkább, mint a kenyérkeresők beiskolázása végett kell új egyetem. Németország, Olaszország és más országok hány egyetemet tartanak fenn és nem oszlatnak fel, melyeken a hallgatók száma igen sokkal kevesebb, mint pl. a kolozsvári egyetemen; pedig ott van azon kisebb, tanulókban szegényebb egyetemek tőszomszédságában a nagyobb, népesebb egyetem. Nem szüntetik be az egyetemeket a tudomány művelése kedveért. Nekem a legforróbb óhajtásom, hogy a nemzet egy harmadik és ha idővel lehet, akár egy negyedik egyetemet is felállítson; de első sorban nem azért, hogy akkor több, vagy jobb ügyvédet, orvost stb. fognak nevelni, vagy hogy ez által csökkenteni fogják Budapest tantermeihen a tanulók számát, hanem azért, mert azokra az egyetemekre nemzetünknek közművelődése szempontjából — visszamaradottsága miatt kétszeresen — szüksége van. Magyarországnak szüksége van egyetemekre, mert a tudományosságot és műveltséget magunknak, itthon kell ápolnunk, fejlesztenünk. Nincs rokon népünk, melytől azt készen átvehetnők. A tudományos férfiakat mi nem importálhatjuk. Arra sem várhatunk, hogy gazdag magánosak, mint Angliában Darwin és mások csupa tudományszeretetből, saját költségükön a tudomány művelésére adják magukat, s teremtsék meg a tudomány apostolait. Magyarországon — dicséret a kevés kivételnek — a tudományokat főképen az egyetemi és evvel rokon intézeti férfiak művelik. S mily kevesen vannak ily férfiak! Hány fontos tudományszakma van, melynek művelése széles Magyarországon egy, vagy legfeljebb -— a két egyetemen - két férfiúra van bizva. Ez pedig elégtelen a legtöbb tudományszakmára nézve. Hisz egyes tudományszakoknak is oly nagy a terjedelmük, hogy egy-egy szakember csak egyes részeiket bírhatja kellőleg. Hány fontos tudomá nyos irány létezik, mely egyáltalán nem talál nálunk művelőre. Azután mily nyomasztó a helyzete annak a kevés szaktudósnak Magyarországon. Ezen a széles földön, mely területre nézve az egész angol királysággal, egész Olaszországgal felér, népességre eléri Spanyolországot, sokszor egymaga művel valamely tudományágat. A tudomány azonban nehezen művelhető egymagában titokban. Az folytonos érintkezést követel meg rokon munkásokkal. Ez fejleszti a tudós eszméit, segiti munkáját.