Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében
865. szám. 243 anyagi javak gyűjtésére; a művelődés teremti az embereket, a kik amaz eszközökkel élni tudnak. Hogy a tudomány és műveltség önmagában is nélkülözhetetlen erőj az állam fentartásában, az könnyen kimutatható. Minél általánosabb a műveltség, minél fejlettebbek a tudományok valamely nemzetnél, annál inkább biró annak birája, orvos annak orvosa, közügyeinek öre és vezetője annak köztisztviselője. A művelö'dés és tudomány teszi ki az emberi szellem magasztosságát; nélküle az ember, ugy mint a vad népeknél, alig több a vadállatnál; társadalma pedig nem magasabb a nyájénál. A tudomány és művelődés azonban oly értelemben is fontos, hogy az fejleszti az egész nemzet szellemi képességeit. Az a nemzet, mely művelt, melynek műveltsége általános és tartós, az a művelődésre általán igen alkalmas, az a szellemi képességet örökli apáitól ; a szellemi capitalis szintén örökölhető ugyanis, ha nem is egyeseknél, de igen népek és nemzeteknél. Magyarországra nézve a tudományok művelése és a művelődés fokozása kétszeresen fontos. Egyrészt azért, mert ezen a téren különösen messze elmaradtunk a külföldtől; másrészt, minthogy a művelődés nálunk a fenmaradhatás szempontjából is életkérdés. A mi nemzetünk kicsiny és körülötte oly népcsaládok élnek, melyek számra többre rúgnak. Itt a műveltségben felülkerekedés a hatalom és önállóság megtarthatásának egyik legfőbb eszköze és biztositéka. Ugyanezen viszonyok között a műveltség egyszersmind a legbiztosabb eszköz más művelt népek rokonszenvének megnyerhetésére. Valamint szent István idején Magyarországot a felvett kereszténység vitte be á keresztény népek családjába s az oszlatta el a gyűlölséget, előzte meg az összeesküvést létele ellen: ugy ma a művelődés az, mely megtart bennünket az európai müveit népek családjában, s azok rokonszenvét, s evvel támogatásukat biztosítja. Magyarországnak minden férfia, a kinek nevét a tudomány vagy művelődés tisztelettel emliti a külföldön, nemzetünk lételének biztosításában egyegy hadosztálylyal ér fel. Az előadottakban kifejtettem, minő jelentőségűnek tartom egyáltalán és nevezetesen Magyarországra nézve a tudományok művelését, a közműveltséget; elmondom most azt, hol látom én a művelődés és tudományosság fejlesztésének helyét és forrását. A tudomány és művelődés fejlesztésének legalkalmasabb színhelye fenn van, a legfelsőbb tudományos intézeteknél, az egyetemeknél. A tudomá. nyosság és művelődés csak felülről lefelé fejleszthető és nem alulról felfelé. Legalább gyorsabban, könnyebben, mint emigy. Mai napság a világon mindenütt a tudomány művelésének és ez által a műveltség terjesztésének első színhelye az egyetem, vagy ;iz ezzel rokontermészetű más tudományos intézet. Ezek körében vannak meg a tudományok legképesebb művelői, ott vannak meg az eszközök a tudomány művelésére ; nevezetesen pedig ott van a legkinálkozóbb alkalom a tudomány és műveltség vívmányainak, magvának lelkes és képes tanítványok körében elvetésére. Ily értelemben fogom én fel az egyetemek hivatását és szerepét. Az egyetem nemcsak jó ügyvédeket, bírákat, közigazgatási tiszteket, orvosokat stb. nevel, hanem és jelesen a tudományt ápolja, terjeszti, s így a közművelődést emeli. Az egyetem a közművelődés szempontjából az országnak első intézménye, melyhez ezen irányban és tekintetben jelentőségre nézve semmi más intézmény nem is hasonlítható. Én megvallom, hogy fontosabbnak tartom az egyetemeknek a tudományok ápolásában és a művelődés emelésében nyilvánuló szerepüket, mint szakoktató feladatukat. Az a jogász, ki éveket tölt valamely keresett ügyvéd mellett, több ügyvédi szakjártasságot — nem szaktudományosságot — sajátít el, mint ki az egyetem tudományos, művelő előadásait hallgatja. Sőt orvosok is képeztettek annak előtte egyetemeken kivül, a gyakorló orvosoknak segédkezve, s ők a legtöbb betegségben épen ugy képesek voltak a segítségre, mint az egyetem képezte tudományos és művelt tudósok. A kenyérkeresetre a legszükségesebbeket megtanulhatnák az emberek egyetemek nélkül is; törüljük azonban el az egyetemeket és ne állítsunk helyet31*
