Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

238 865. szám. kalmasak a szak előadására skik az ország culturáját előbbre vihetik azon a téren. Nem törvényhozásilag kell egy tanszéket teremtenünk,hanem fordítva : ott, a hol birunk egy tanerőt, habár az illető szaknak 2—3 előadója van is az egyetemen, az illetők meghallgatásával nevezzük ki azt tanárnak, a nélkül, hogy a szakra magára örökös tanszéket creálnánk. Ezek szerint én túltömöttséget, melyen ne lehetne tisztán anyagi eszközökkel, a tantermek kellő kibővítése által segíteni, a budapesti egyetemen nem látok esnem is tartom azt ennek folytán oly oknak, mely arra indíthatna, hogy azért egy új egyetemet állítsunk fel. Ez utóbbi kérdést tehát az első kérdéstől egészen függetlenül veszem tekintetbe. Kautz Gyula t. tagtársunk kiemelte, hogy a harmadik egyetem felállítása minden tekintetben kívánatos, főleg azért, hogy a tudománynak ismét egy újabb gyülőhelye alapittassék, a melyben culturánk előrehaladhasson. Ha a mi viszonyainkat a külföld viszonyaival és megint a hozzánk mindenesetre legközelebb álló német viszonyokkal összehasonlítjuk, semmiben sem találunk oly nagy aránytalanságot, mint épen azon nagy számban, mely a tudománynyal foglalkozók közt nálunk és Németországban mutatkozik. Németországban a sok egyetemen működő sok tanár megannyi munkása a tudománynak és ott azonkívül igen nagy száma van az úgynevezett magántudósoknak, a kik tisztán a tudomány iránti érdeklődésből és a tudomány-kutatás iránti odaadással működnek és a kik épen nem megvetendő részét teszik a tudósok számának. Minálunk ilyen magántudósokat még keresni is rósz vállalat volna, a mennyiben itt azok száma minden esetre igen csekély. Nálunk arra. hogy valaki tudománynyal foglalkozzék, állásokat kell teremteni. Az egyetemi tanári állások nálunk tért nyitnak a tudománynyal foglalkozóknak, hogy csakugyan a tudománynyal és ne más egyébbel foglalkozzanak. Ha tehát egy harmadik egyetemet állítunk, ennek legfőbb jelentősége, legfőbb érdeme az én szememben az lesz, hogy általa új tanszékeket creálunk és oly helyet létesítünk, mely a tudomány előbbrevitelével fog foglalkozni. Ne feledjük el azt se, hogy maga azon tudományos törekvés, a melyet egy újonnan felállítandó egyetem a zászlajára irna, buzdító hatással lenne fiatalságunkra és mindenesetre néhány újabb erőt nyerne meg a tudományos működésnek; ha pedig mi csak 20—30, valóban a tudománynyal foglalkozó erőt nyerünk meg, arra, azt hiszem, még milliókat kiadni sem volna felesleges kiadás. Ez azon nagy lendület, melyet egy harmadik egyetem felállítása a mi culturai, főkép tudományos műveltségünkben gyakorolna. Nem akarok arról szólani, hogy hol állittassék fel; erről szólani nem is szabad, de közömbös is reám nézve ez a kérdés, hanem igenis szólok arról, hogy vájjon mikor állittassék fel ez a harmadik egyetem. Hogy felállításának pillanata elérkezett-e vagy nem, az iránt én ugyanazon okból, melyet emiitettem, hogy tudniillik hibás előbb a tanszéket felállítani, azután a tanárt reá keresni, bátran merem állítani, hogy egy új egyetemnek most mindjárt való felállítása hiba lenne, mivel akkor kénytelenek volnánk csupán azért, hogy a tanszékeket betöltsük, oly egyéneket oda tenni, a kik talán a tanári sikeres működésre nem volnának képesek. Én azt gondolom, mi azon kívánságunknak, óhajunknak, hogy [ily harmadik egyetem felállíttassák, adhatunk kifejezést; törekedjünk pedig arra és kívánatos volna, hogy a kormány törekedjék, hogy tán stipendiumok, assistensi állások létesítése, külföldi ösztöndíjak szaporítása által teremtsen oly fiatal erőket, melyek egy újonnan felállítandó egyetemi tanári karába alkalmasok legyenek. Ezen előmunkálatok után talán majd 6—7, vagy több évvel egy harmadik és ha ez fennáll, negyedik, ötödik vagy akárhányadik egyetem felállítását is mindenesetre csak kívánatosnak tartom. (Helyeslés.) Dr. Than Károly: T. értekezlet! Szintén czélszertínek tartom két részre osztani ezen kérdést, mint az előttem szóló tette. A jogakadémiákra nézve én sem érzem magamat competensnek, legfölebb csak egy pontban szándékozom érinteni ezt a kérdést. A mi a túltömöttséget illeti, minthogy ép a vegytan az, mely szám szerint a legnagyobb statistikai adatot képezi, bátor vagyok nézetemet ez iránt kifejezni. Túltömöttségnek azok szerint, a mik itt elmondattak, én is csak azon esetet tartom, hol a hallgatók száma