Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

224 865. szám. a mennyiben a jogtörténet egymaga oly terjedelmű anyagot foglal magában, hogy az azzal való megküzdés egy embernek idejét és erejét teljesen igénybe veszi. Az egyházjogra e szerint külön tanszék volna rendszeresítendő, a melyhez a hűbérjog és talán a jog- és államtudományi encyclo paedia csatoltathatnék. Mellőzhetetlenül szükségesnek tartom továbbá, hogy minden egyes vidéki fakultásnál egy bölcsészeti és egy történeti tanszék szerveztessék. Végre igen üdvös és aránylag csekély áldozatot igénylő reform volna, ha az akadémiai könyvtárakban lévő szellemi kincsnek szélesebb körben leendő gyümölcsöztetése végett, min den akadémiai könytár mellé olvasóterem ren deztetnék be, (Helyeslés) mely a könyvtárnok felügyelete alatt naponkint öt-hat órán át az ifjúság rendelkezésére állna. A felekezeti akadémiák e részben talán dicséretes kivételt képeznek, de a kir. akadémiák könyvtárai a most követett kezelés mellett csak a tanárok által használtathatnak. A könyvtár kezelése egy e czélra kinevezendő külön közegre volna bízandó, mivel a most dívó kezelés mellett, mely szerint évi 200 frt működési pótlékért egy tanár látja el a könytárnoki teendőket, a jelzett s az ifjúság képzésére nézve nagyjelentőségű újitás nem volna életbe léptethető. Miután mindezen újítások az anyagi eszközök elégtelensége miatt addig ki nem vihetők, mig a vidéki jogiskolák oly feles számban állanak fenn: azok összevonása volna szerintem a haladás első lépése. A kormány közvetlen vezetése alatt álló jogakadémiák közül legalább kettőt kellene megszüntetni s az igy megtakarított pénzerőt a többiek emelésére fordítani. Azt hiszem, a felekezetek is nemcsak a közművelődésnek, hanem egyúttal önmaguknak tennének szolgálatot, ha akadémiáik egy részét megszüntetnék, mivel a felekezeti érdekek támogatását csakis oly jogtanintézettől lehet várni, mely megfelel a felső oktatás igényeinek. És ha a felső szakiskolák szervezete, a tanári képesítés kellékei, a tanárok létszámának és a fizetéseknek minimuma törvény által fog megállapittatni, — a mire legalább is oly szükség van, mint a középtanodák rendezésére — a felekezetek is kénytelenek lesznek akadémiáik egy részét megszüntetni, mert különben nem tehetnének eleget a törvény követelményeinek. A törvényes kellékeknek megfelelő, tehát feladatuk magaslatán álló vidéki fakultások szükségképen a szigorlatok tartásának jogával lennének felruházandók, de nem oly értelemben, mint Danielik püspök ur ő méltósága imént emiitette, hogy ugyanis a vidéki jogtanintézeteken csak egy szigorlat volna letehető, a többi szigorlatok pedig valamely egyetemnél lennének pótlandók. Csodálkozom, hogy ebbeli szerény óhajtását is oly nagyon tartózkodva fejezte ki, mintha a jogakadémiák csakugyan valami zugiskolák volnának s azok a gradus-osztogatási jogosítványt még kellő átalakításuk után sem érdemiének meg. A püspök ur ő méltóságának javaslatát kivihetetlennek is tartom, mert ha a jelöltek választására hagyatnék, hogy mely tárgyakból rigorozáljának az általuk látogatott akadémián,azon tárgyakat választanák,melyeknek tanárai, mint vizsgálók, a kérdéses akadémián a legenyhébb mértékkel mérnek; ha pedig az akadémiákon letehető egy szigorlat tárgyait a kormány állapítaná. meg, a hallgatók a többi tárgyakból tartott előadásokra kevés súlyt helyeznének. Dr. Danielik János: Nem is gondoltam igy és a módozatról nem szóltam, csak megpendítettem az eszmét. Dr. Mariska Vilmos: A különálló fakultások csak ugy kelhetnének versenyre az egyetemekkel, egyedül ugy vezethetnék le a budapesti jogi kar tulnépességét, ha gradus-osztogatási joggal ruháztatnának fel. Azon felfogással, mely szerint a tudorság adományozásának joga kizárólag az egyetemet illetheti, nem értek egyet. A szigorlatokon csak az illető kar tanárai examinálnak. Már pedig a szigorlatokon és nem a promotio alakiságain alapul a tudorság lényege. A jogtudori szigorlatok jelentőségét — mint az előttem szólott t. kartárs ur is megjegyezte — az 1874: XXXIV. t.-cz. különben is tetemesen leszállította. A jogtudori oklevelet ezelőtt csak a tanári pályára készülők s azok szerezték meg, kik az azzal járt kitüntetés után sóvárogtak. A tudori vizsgálatoknál tehát nem forgott fenn semmi ok a szigor enyhítésére. Az 1874: XXXIV. t-cz. a tudori oklevelet egy nagyon elterjedt kereseti pályának, az ügyvédségnek tette feltételévé, a mely intézkedés nem csak a tudori fok hajdani