Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.
Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében
865. szám. 219 áll a dolog, hogy ajogakadémiák hallgatói között | el lévén terjedve azon hiedelem, hogy ők a tudori szigorlatokon mostohább bánásmódban részesülnek, mint az egyetemi tanulók, mihelyt ezen szigorlatok ideje közelget, a félénkebbek azonnal odahagyják a jogakadémiát és mennek az egyetemre, még pedig az általam fentebb jelzett okoknál fogva a budapesti egyetemre. Sok érvet lehetne felhozni az ügyvédekre kényszeritett ezen tudorság ellen; de én csak egyre szorítkozom, a mely — rám nézve legalább — teljesen döntő. Én igen élénken emlékszem, hogy midőn az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyaltatott, épen e szaktanácskozmánynak mélyen tisztelt elnöke volt az, ki óva intett, hogy ne követeljünk az ügyvédséghez doctoratust, mert alábbszállitjuk a tudorság színvonalát. {Ugy van!) Hisz mindnyájan emberek vagyunk és a vizsgáló tanár egész máskép érzi magát, ha azt tudja, hogy az illető jelölttől nemcsak a tudományos méltóságot, hanem a kenyeret is elvonja. (Ugy van !) És arra is igen jól emlékszem, hogy 1878/9. évben a jogi szakoktatás érdekében összehívott enquéte többsége szintén elismerte, hogy a dolog ugy a mint most van, nincsen jól. A c) pont igy hangzik: „avagy szükséges-e egy harmadik egyetem létesítése? és ugyan teljes egyetem állitandó-e fel és mily szervezettel ? vagy esetleg elhagyható-e valamely kar, vagy szakok, és ugyan mely kar és mely szakok ?" E kérdésre már tulajdonképen feleltem, midőn azt mondám, hogy előbbrevaló a második egyetem kiegészítése és teljes felszerelése. Méltóztassék ezen kijelentésemet itt is figyelembe venni, de nem ugy magyarázni, mintha én koromnál fogva valamely elmaradt obscurantismusnak rabja volnék s nem tudnék felemelkedni az egyetemi oktatási rendszer színvonalára. — Én óhajtom a harmadik egyetem létrejövetelét, sőt, ha a feltételek meglesznek, a negyedikét is, de a felállítás kérdését ez idő szerint még sürgősnek nem tartom, egyéb okok között már csak az ország pénzügyi és gazdászati állapotára való tekintetből sem. Hogy vájjon teljes egyetem állitandó-e fel ? erre azt felelem, hogy ha a sor csakugyan a harmadik egyetem felállítására kerül, állittassék fel | egy teljes egyetem, mert csakis ez kelhet egyenlő versenyre a többivel. A helyről nem szólok, mert ez a mostani tanácskozásoknak nem tárgya. (Felkiáltások: Be mégis! Halljuk!) Csak annyit mondok, hogy engem az én hajlamaim a Tiszához vonzanak, A harmadik és utolsó kérdés ez : „Egy harmadik egyetem felállításának esetében történjék-e és minemű intézkedés a jogakadémiák tekintetében ?" Erre határozottan felelni nem tudok, mert nem vagyok tisztában az iránt, mi az intentio ? Annyit tudok, hogy a jogakadémiák között csak egy állami van.... Szász Károly: A nagyszebeni. Emődy Dániel: Az tehát a kérdés, mit csináljunk a nagy szebenivel ? Szász Károly: Nem épen az, mert vannak jogakadémiák, melyek bár nem állami jellegűek, de szintén a minister rendelkezése alatt állanak; ezek az úgynevezett királyi katholikns akadémiák, melyek a tanulmányi alapból tartatnak fenn. EmÖdy Dániel: Ha ezt igy eontempláljuk, én legalább nem merném azt a tanácsot adni, hogy ezekről rendelkezzünk, mert ez által oly kérdések bolygattatnának meg, melyekben sok darázs lakik. A kérdésre tehát azt felelem, hogy az egy állami j ogakadémiát kivéve, melylyel az államhatalom szabadon rendelkezhetik, a többit hagyni kell a maga sorsára, a jövőre, a dolgok erejére. Önmaguktól is meg fognak szűnni azok, a melyeknek missiója megszűnt. De ettől még távol vagyunk, mert az én nézetem szerint Magyarország felsőbb oktatási szükségleteit a, harmadik egyetem sem fogja kielégíteni, s a jogakadémiák a tudománynak és a hazának, valamint a múltban tettek, ugy jövőben is sok hasznos szolgálatot tehetnek. Én legalább parlamenti magyar kormánynak sohasem merném azt tanácsolni, hogy a tudomány és felvilágosodás központjait, főleg pedig azokat, a melyeket utolsó elemzésben a társadalmi önsegély és életrevalóság hozott vala létre, megkevesbítse, kivévén azon esetet, melyet Danielik püspök ő méltósága említett, hogyha erkölcstelen és hazafiatlan tanokat hirdetnek, mely esetben kíméletet nem érdemelnek és ez esetben a törvény meg is adja a kormánynak a jogot és módot, hogy eljárhasson. 28 »
