Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. szám. 217 Olykor még a már birt tisztességes állomásaiktól | is megváltak, hogy a tanszéken hivatásuknak élhessenek. Midőn véleményök szerint egész életökre a biztos révbe jutottak és szakítottak a régi, különösen ügyvédségi viszonyokkal: akkor dobassanak ők ki (70—80 család) minden részökről szolgáltatott ok nélkül a létért küzdő világ háborgó hullámai közé ? Ez nyilvános szó- és törvényszegés volna, kivéve, ha teljes nyugdíjban részesittetnének. De ez esetre ez alapítványokból mi maradna az új egyetemnek? Azon kérdésre, hogy új egyetem felállítása esetére, mily terjedelemben vélném azt szervezendőnek: felelem, hogy orvosi kart nem óhajtanék felállíttatni, mert egészségügyi irányban azt hiszem, a szükségnek a fennálló egyetemek kellőleg képesek megfelelni. A bölcsészeti tanfolyamot azonban, mely a természettudományi összes kört is magában foglalná s kiterjeszkednék a. történetre és classicus nyelvekre is, elengedhetetlennek találom. A theologiai kar, a hol létezik, tetszés szerint befoglalható volna. A jogélet ugyanis egy második religio s a jogtudomány a legszorosb összefüggésben van a metaphysika legfelsőbb feladataival. Egy második tanárképző állami intézetre nincsen szükség Emödy Dániel: Mélyen tisztelt tanácskozmány! A velünk közlött kérdésekből azt látom, hogy a kiindulási pontot a budapesti egyetem némely karaiban s e karok némelyikének egyes szakaiban mutatkozó túltömöttség képezi. Ezen karok: első sorban a jog- és államtudományi, azután az orvos- és sebésztudományi kar; a szakok pedig, melyekben a túltömöttség leginkább észlelhető: a természettudományi u. n. demonstratív jellegű szakok általában. A túltömöttség a statistikai adatok bizonysága szerint tagadhatatlan; mert az utolsó öt év alatt a jogtudományi kar hallgatóinak száma 1400—1800 között váltakozott, az orvosi kar hallgatóinak száma pedig ugyanazon idő alatt 713-ról 1112-re emelkedvén, csaknem megkétszereződött; mely népesség aztán egyik fő oka annak, hogy némely előadásokra a jog- és államtudományi karnál negyedfél százával, egyik-másik természettudományi előadásra pedig épen ötöűfél százával íratják be magukat a hallgatók. KÉPTH. IROMÁNY. 1881—84. XXI. KÖTET. És ez a túltömöttség már csakugyan baj; mert ez lehetetlenné teszi először is: tanár és hallgató közt azt a közvetlen érintkezést, mely sok tehetséges és jóra termett ifjúban fölkeltené a tudományos kutatásoknak és búvárlatoknak ingerét; másodszor lehetetlenné teszi a tanfegyelmet, melyet hallgatói fölött a tanár van hivatva első sorban gyakorolni; és harmadszor: a sok vizsgálat miatt az azokban résztvevő tanár nem taníthat, vagy csak nagyon kimért ideig taníthat egész erővel ; s ha ezekhez hozzágondoljuk még a tudori szigorlatok szertelen nagy számát, kérdenünk kell: hol marad még a tudományos munkálkodásra idő és erő? Azokban, a miket eddig könnyen felfogható okokból inkább csak megérintenem, mint kifejtenem kellett, azt hiszem, hallgatólag meg van adva az igenlő felelet az első kérdésre, Most már azon kérdés következnék : lehet-e segíteni a bajon s ha igen, mi módon? Mielőtt azonban a baj orvoslásáról szólnék, lássuk a túltömöttség főbb okait. Az egyik ok bizonyára a fővárosnak csaknem mesés felvirágozása, népesedése s a népesség körében szaporodása azon elemnek, melynek módja, akarata és alkalma is van arra, hogy fiait felsőbb iskolákra küldje. A másik ok a vidéken lakó gazdagabb ifjakra nézve a nagyobb civilisatió és a főváros mulatságai, élvei; a vidéki szegényebb sorsú ifjakra nézve pedig a számos segélyforrás és mellékkereset, mely itt a fővárosban kínálkozik. Mindnyájukra nézve pedig bizonyára nagy vonzó erővel bir az, hogy itt a fővárosban van a törvényhozás, székel a kormány, vannak elhelyezve a felsőbb bíróságok és ugy véli a legtöbb, hogy ennyi „gondviselés" közelében könnyebben találhat pártfogót. És hogy semmit ki ne feledjek, nagy vonzerővel birnak kétségen kívül a fővárosi egyetemen működő országos kitűnőségek is. Ezek azok az általános és maradandó természetű okok, a melyeken változtatni és a melyeket ellensúlyozni nem — vagy legalább nem egyhamar — lehet, és ennélfogva a budapesti egyetem mindig hasonlithatatlanul népesebb lesz minden más egyetemnél az országban. A jog- és államtudományi kar túltömöttsé98