Képviselőházi irományok, 1881. XXI. kötet • 820-874. sz.

Irományszámok - 1881-865. A közoktatásügyi bizottság jelentése, a harmadik egyetem ügyében

865. szám. 215 hatónak. Több tanárnak egy tanszékre való kinevezése segítene ugyan a tanárok vizsgákkal való túlterheltetésén, a min segíteni csakugyan szükséges volna, mert valóban csodálkozni kell, miként győzik a tanár urak ezt a sok vizsgát — de az egyes tantermek túltömöttségének semmi esetre sem venné elejét, mert a tanárok is vonzanak, egyiknek sok, másiknak alig találkozik hallgatója. A jogakadémiáknak nyújtható kedvezmények sorában ismernék én egyet, mely e czélra eléggé hathatósnak ígérkeznék, ha azt életbe lehetne léptetni. De a mint volt alkalmam tapasztalni, ez annyi ellenszenvvel találkozik, hogy alig merem szóba hozni. (Halljuk! Halljuk!) E kedvezmény a rigorosum-tarthatás jogának az akadémiákra kiterjesztése lenne. Mindenki meg fogja engedni, hogy az ifjú könnyebben vél túleshetni a rigorosumon, hogy azon tanár vizsgálja, a kit hallgatott, a kinek modorát, eszejárását ismeri, s olykor talán még egyes kedvencz fogásait és eszméit is hasznára fordíthatja. E kedvezménynek a jogakadémiákra való kiterjesztése, tekintve ezen intézetek eddigi hatáskörét, felfogásom szerint nem is volna oly abnormis valami, hogy azt lehetetlen volna megadni. Az államorganismus ezer meg ezer közigazgatási és törvénykezési állomásaira képesítő vizsgákat megtarthatják a jogakadémiák. A ki az állami vizsgákat a jogakadémiákon letette, az lehet ez országban minden, csak orvos, tanár és ügyvéd nem. Ha tehát a tanári és ügyvédi hivatással bizonyosan egyenrangú, például bírói pályára képesítő vizsgálatok megtartásával lehet a jogakadémiákat megbízni, miért nem lehetne azokat is legalább részben ezen intézetekre ruházni, a melyek a törvény szerint a tanári és ügyvédi qualificatióhoz szükségesek? A tanári qualificatió egy az egyetemen és az akadémiákon, a kellő' szigort pedig csak ugy alkalmazhatják az akadémiák, a mint megtartja az egyetem. Valóban, ha látjuk, hányan vannak a jogakadémiákon végzett ifjak közül alkalmazva a közigazgatás nagyfontosságú terén, hányan ülnek a birói széken, hányan tagjai az országgyűlésnek, a kik, ha az egyetemen végeztek is, de nem nyertek tudori rangot; ha meggondoljuk, hogy az ezen nagyfontosságú pályákra képesítő előkészítéssel megbizrák az akadémiák is, lehetne-e okosan megütközni a szerény javaslaton, hogy ezen intézetekre bizassék, ha csak részben is a tudorozási jog is? A jogakadémiák felvirágzására e kedvezmény jó hatással volna, a tanuló ifjúság száma növekednék, a tanárokban pedig az önérzetet nagyban fokozná s tekintélyöket nevelné. E nézetemre kell hogy súlyt fektessek, mert az akadémiákat azon esetre is, ha egy vagy több egyetem állíttatnék is fel, még mindig hasznosaknak, szükségeseknek, tehát fentartandóknak tartom. 3—6 főtanoda nem elég. A tudomány és míveltség azon ország népességét hatja át leginkább, melyben nagyobb számú főtanoda foglalkozik annak terjesztésével. Az átalános míveltséghez a világosságnak az országban arányos elosztása kívántatik, melyet nagyobb számú fötanodák közvetitnek csak. Az akadémiák megannyi kisebb fénypontok, melyek a központból nyert vagy egyébként szerzett világosságot közvetítik a vidéken és pedig nemcsak az iskolai termekben tartott tanári előadások, hanem élő, társadalmi érintkezés és irodalmi tevékenység által is. Tanáraink a törvénytár élő hordozói. Ki ismeri a törvényczikkelyek végnélküli szakaszait? Tanáraink ismerik, s minden vita vagy tanács szüksége esetén készen vannak a válaszszal, mert évről-évre azoknak előadása- és magyarázatával foglalkoznak. Haladnak a törvényhozással. Az akadémiák eltörlésével bizonyára sokat vesztenének az illető városok és egész vidékek is és pedig nemcsak szellemi, hanem anyagi tekintetben is. Egy akadémia fentartása legalább 14,000 forintba kerül, a több-kevesebb (Egerben 50—60) számú ifjúság is csak számit valamit. Szász Károly l A magam felvilágosítása végett egy tiszteletteljes kérdést vagyok bátor intézni ő méltóságához. Azt méltóztatott ugyanis mondani, hogy az egyetem túltömöttségén az által lehetne segíteni, ha a jogakadémiáknak, melyek nézete szerint fenntartandók, bizonyos kedvezmények, előnyök nyújtatnának és nevezetesen a tudorozási jog, a mely kizárólag az egyetemé, részben a jogakadémiáknak átengedtetnék. Arra kérem méltóságodat, kegyeskednék bővebben kifejteni, mily módon véli ezt kivihetőnek ? mert azt méltóztatott mondani, hogy a tudori vizsga Írásbeli részét az egyetemnek , meghagyná, hanem a szóbelit részben a jogakadé-