Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.
Irományszámok - 1881-807. Törvényjavaslat, a budapesti nagykörut létesitésére 1.716,793 frt 14 kr. folyóvá tételéről, az 1871:XLII. törvényczikk némely intézkedésének módositásáról és a Budapest főváros dunajobbparti területének egyes részein emelendő épitmények adómentességéről
807. száta. 315 azzal is indokolva van, hogy az egyes telektulajdonosok nem az egyes szakaszoknak, hanem voltaképen az egész körút megnyitásának veszik hasznát. De a most szóban levő szakasznak határozmánya bénitólag is hat az építkezési kedvre az által, hogy a tényleges kisajátítási költségeket vévén alapul, a telektulajdonosokra a járulékok csak akkor vethetők ki, ha valamely önálló útszakasz már teljesen ki van sajátítva. Mindaddig, mig ez meg nem történik, a telektulajdonosok nem tudhatják, hogy e czímen mily Összeg fogja őket terhelni; már pedig kétségtelen, hogy a telektulajdonosok terheik ismerete nélkül alapos számítást nem tehetvén, tartózkodnak az építkezésbe bocsátkozni s ez által újabb bizonytalan mennyiségű terheket magukra vállalni; másfelől az olyanok is, kik szeretnének építkezni, de a nagykörúton telekkel nem birnak, nem hajlandók ott vásárolni telkeket, mert nem tudják, hogy a vételáron felül a kisajátítási járulék czímen még mily terhet lesznek kénytelenek magukra vállalni. Ezen bizonytalanságban rejlő építkezési akadályt az által lehet elhárítani, ha a kisajátítási járulék részben a kisajátításokra tényleg már kiadott összegek, részben pedig a még kisajátítandó telkek becsüértéke alapján előre meghatároztatik, a mely előzetes meghatározásnak még azon nevezetes előnye is van, hogy igy a kisajátítási járulékoknak befizetése azonnal követelhető, mihelyt valamely szakaszon az útvonal a forgalomnak átadatik s az egyik útszakasz járulékaiból befolyó pénzek a következő útszakasz megnyitási költségeinek fedezésére fordíthatók. Az imént előadottak értelmében van a törvényjavaslat 3. §-ában az 1871: XLII. t.-cz. 7. §-ának módosítása indítványozva és a telektulajdonosok által fizetendő kisajátítási járulék azon számítás alapján, hogy a nagykörút létesítésére szükséges terület kisajátítására az ismét eladott terjedékekből bevett összegek levonásával tényleg már 2.1 07,87 3 frt 82 kr. adatott ki s a tett számitások szerint az ismét eladandó terjedékek áránakfli^onása mellett kisajátításokra még 2.615,730 frt 56 kr. lesz kiadandó, a körút és bárány-utczai kiágazásának mindkét oldalán alakulandó telkek homlokzatvonalának hossza pedig Összesen 4,098 ölet tesz, folyóölenkint 288 frt 16 krban megállapítva. E §. további részében meg van határozva, hogy ezen kisajátítási járulék mikor fiz'etendó be. A fizetési határidő megállapításánál figyelembe vétetett, hogy e járulék viszontszolgáltatás természetével bir s igy jogosan csak akkor követelhető, midőn az annak ellenében kilátásba helyezett munkálatok végre vannak hajtva s az illető útszakasz a forgalomnak átadatott. A fizetéseknek részletekben való teljesítése, valamint azon határozmány, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben 5%-nyi kamatoknak megtérítése mellett fizetési haladékok engedélyezhetők, a telektulajdonosok könnyebbségére vétettek fel a törvényjavaslatba. A 4. §. intézkedik arra nézve, hogy ezen kisajátítási járulékok miképen hajtandók be. Az 5. §-ban foglalt bélyeg- és illetékmentesség megadása azért szükséges, mert különben a fővárosnak ezen czímeken kiadásai volnának, holott a főváros épen az államkincstár érdekében hoz áldozatot akkor, midőn a Dunaszabályozás által nyert telkek őt illető részéről a fővárosi pénzalap javára ellenszolgáltatás nélkül lemond a kölcsönmüvelet illetékmentességét, illetőleg pedig az ügy érdeke kívánja, hogy ezen kölcsönt a fővárosi közmunkák tanácsa minél előnyösebb feltételek mellett köthesse meg. A már fennebb elősorolt akadályokon kivül, melyeknek elhárítását ezen törvényjavaslat czélozza, nehezíti a nagykörút gyors kiépítését az 1871: XLII. t.-cz. 8. §-ának azon kikötése is, mely szerint az emelendő új épületnek legalább 48 láb magassággal kell bírnia, hogy a rendkívüli adómentességben részesülhessen. Mert tényleg a nagykörúti telektulajdonosok nagy része nincsen olyan helyzetben, hogy egyszerre kétemeletes házat építhessen, pedig a nagykörutnál a föczél az, hogy egyáltalában minél elébb kiépíttessék s a szépészeti szempontok nem szerepel40*
