Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-807. Törvényjavaslat, a budapesti nagykörut létesitésére 1.716,793 frt 14 kr. folyóvá tételéről, az 1871:XLII. törvényczikk némely intézkedésének módositásáról és a Budapest főváros dunajobbparti területének egyes részein emelendő épitmények adómentességéről

316 807. szám. hétnek oly mértékben, mint például a sugárútnak A nagykörúton uralkodó viszonyoknak megfelelőbb azon kikötés, mely a jelen törvényjavaslat 6. §-ába felvétetett s mely szerint a rendkívüli adómentességre oly, legalább 1138 méter (36 láb) magasságú egyemeletes épületek is igényt tarthatnak, melyek a második emelet felépítésére alkalmas alapfalakkal birnak. Végre kívánatosnak mutatkozik azon határidőre nézve is, mely alatt valamely épületnek fel kell épülnie, hogy rendkívüli adómentességet nyerjen, újabb meghatározást venni fel. Mert a nagykörúti telkeken voltaképen csak akkor lesz lehetséges haszonnal építkezni, ha az ut megnyittatik és elkészíttetik, következőleg, ha az 1879: XLII. t.-cz. által 1891. évi június hó 10-éig meghosszabbított 10 évi határidő a törvény eddigi rendelkezése szerint számittatnék, akkor a törvényhozás az építkezésre tulajdonképen csak annyi időt engedne, a mennyi az ut kiépítése és a 10 évnek a mostani törvény szerint számított lejárata közt van. A fennálló törvénynek ily értelmű módosítását a 6. §. második bekezdése tartalmazza. II. Á főváros dunajobbparti részein emelendő új épületek adókedvezményéről. Azon örvendetes haladással szemben, mely a főváros dunabalparti részén az építkezés terén észlelhető, sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy a dunajobbparti, vagyis a budai részen az építkezési kedvnek és vállalkozásnak még előjelei sem mutatkoznak, daczára annak, hogy az 1870: X. t.-cz. 3. §-ában felsorolt munkálatok végrehajtásával, nevezetesen a forgalom és közlekedés biztosítása végett épített Margit-hid megnyitásával, a Dunának a főváros közti szakaszában szabályozásával, a rakpartok és ezzel kapcsolatban a rakparti utaknak kiépítésével s egyéb szükséges munkálatok végrehajtásával mindazon előfeltételek valósultak, melyek ezen városrész fejlődéséhez megkívántatnak. ' Ezen szomorú jekgttpg kétségkívül abban leli magyarázatát, hogy a dunajobbparti ingatlanok sokkal csekélyeüb jövedelmet nyújtanak, mint az ipar, kereskedelem és forgalom gyúpontját képező dunabalparti részen levők, míg az építés semmivel sem olcsóbb, sőt a budai várban ezen városrész fekvésénél fogva még drágább is. Szükséges tehát már a főváros egyenletes fejlődése szempontjából is, hogy az építkezéseknek előmozdítása végett legalább a budai oldal azon részein, melyeknek kiépítése első sorban kívánatos, az állam részéről nyújtandó kedvezmények által oly viszonyok teremtessenek, melyek között a tökének építkezésekbe való befektetése e városrészekben is megfelelő jövedelmezéssel kecsegtethessen. Ez pedig csakis azon esetben remélhető, ha az 1871 : XLII. törvényczikkben a sugárúti és nagy-köruti épületek részére biztosított adózási kedvezmény a városrészekre is kiterjesztetik, a mint ezt a főváros közönsége, valamint a fővárosi közmunkák tanácsa is ismételve szorgalmazták a kormánynál. Azon városrészek, illetőleg utczák, melyekre nézve az adózási kedvezménynek az érintett indokokból való kiterjesztése .szükséges, a következők: a budai rakpart, vagyis a közvetlenül a Dunára homlokzattal biró telkek a császár-fürdőtől a Gellért-rakpartig, a Il-ik kerületi Zsigmond-utcza mentén létesített margithidi feljárók mindkét oldalán, valamint & primás-utcza mindkét oldalán fekvő telkek; végre a vár. Az itt felsorolt városrészek azonban az adandó adózási kedvezmény feltételei tekintetében különböző szempontok alá esnek. A budai rakpartnál az ötlik fel, hogy mig a Duna pesti partjának legnagyobb részén, mondhatni az összekötő hidtól a tömő-térig hatalmas palotasor vonul végig, innen pedig a Margithídig terjedő szakasznak az állandó országháznak ide történt tervezése és közelebb várható felépítése folytán gyors fejlődése egész biztosan várható, addig a szemben levő budai rész,, daczára az 1875: IV. t.-cz. 2. §-ának a) pontja alatt engedélyezett, azonban az 1877. évi