Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.
Irományszámok - 1881-805. A közmunka- és közlekedésügyi ministernek jelentése, az országgyüléshez, a marosvásárhely-szászrégeni helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
292 805. szám. 805. szám. A közmunka- és közlekedésügyi ministernek 0 jelentése, az országgyűléshez, a marosvásárhely-szászrégeni helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában. Idősb báró Huszár Károly, báró Kemény Kálmán és a szászrégeni első tutajkereskedötársaság, az 1882. évi november hó 26-án részükre megadott előmunkálati engedély alapján a marosvásárhely-szászrégeni vasút terveit és költségvetését elkészíttetvén, azokat m. é. május hó 21-én oly kérelemmel mutatták be hozzám, miszerint részükre ezen vasútvonal építésére és üzletére az engedélyt az 1880. évi XXXI. t.-cz. értelmében adnám meg. Az engedélyt kérők által bemutatott — s a- műszaki tanács véleménye alapján, az állandó vasutengedélyezési bizottság által is elfogadásra ajánlott tervek szerint a marosvásárhely-szászrégeni vasút a m.k. államvasutak kocsárd-marosvásárheíyi szárnyvonalának (1868: XLI. t.-cz. 2. §.) marosvásárhelyi állomásából ágazik ki — s a Maros folyam balpartján Maros-Szent-György, Nagy-Ernye, Sáromberke, Gernyeszeg, Körtvélyfája, Petele és Radnótfája községek érintésével, mintegy 34 kilométer hosszúságban Szász-Régenig vezet. A szóban forgó vasút kiválólag az átszelt vidék helyi érdekeit lesz ugyan hivatva kielégíteni, — létesítése azonban kívánatos az államkincstár érdekeinek szempontjából is, a mennyiben egyfelől a görgényi uradalom fakészletének értékesítését előmozdítja és másfelöl a m. k. államvasutak keleti fővonalából kiágazó kocsárd-maros vásárhelyi szárny vasút folytatását képezvén, a keleti vonalak jövedelmezőségét is jelentékenyen emelendi. Az engedélyezési tárgyalás alkalmával mindenekelőtt azon fontos kérdés merült fel, hogy a marosvásárhely-szászrégeni vasút, habár az a fentebbiek szerint egy szárnyvonalból indul ki, mégis tekintettel arra, miszerint oly irányt követ, mely egy, a m. kir. államvasutak keleti vonalából kiágazólag a tölgyesi szoroson át vezető romániai csatlakozásnak is, úgyszólván egyedüli
