Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.
Irományszámok - 1881-805. A közmunka- és közlekedésügyi ministernek jelentése, az országgyüléshez, a marosvásárhely-szászrégeni helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
80 ">. szám. 293 iránya — oly vasútnak tekinthető-e, mely a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. t.-cz. alapján lenne engedélyezhető? És a kormány nézete szerint ezen vasút csakugyan az idézett t. ez. 1. §-ának első pontja szerint engedélyezhető. Mert eltekintve attól, hogy a Románia felé ugyanezen irányban vezető csatlakozó vasút kiépítése —- bármily kívánatos is — ma még a kivitel stádiumába nem lépett, nincs elfogadható indok arra nézve, hogy a marosvásárhely-szászrégeni vasútnak, a helyiérdekű vasutakról szóló törvény alapján leendő engedélyezése megtagadtassák; —• mert még azon esetben is, ha a romániai csatlakozás a létesítés stádiumába lépne, az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a alapján a szóban levő vasút engedélye beváltás utján bármikor megszüntethető leend, — sőt inkább az emiitett csatlakozás megvalósítása is előkészíttetik az által, ha annak irányában egyelőre is egy ily helyi érdekű vasút létesül. Sőt a romániai esetleges csatlakozásra való tekintettel kiköttetett az engedélyokmányban, hogy a vonal elsőrangú alépitménynyel létesíttessék; — műépitményei már most oly minőségben és oly méretekkel építtessenek, milyenek az elsőrangú pályákra nézve előírva vannak, ellenben a felépítményt és a pálya összes berendezését illetőleg mindazon könnyítetek engedélyeztettek, melyek a helyi érdekű vasutaknál általában megengedhetők. A legnagyobb emelkedés a vonalon ugy áll, mint egy a kétszázhoz (1 : 200). A kanyarodások a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérövel nem bírhatnak, A szászrégeni végállomás és a marosvásárhelyi közös állomás közt legalább egy közbenső állomás és egy kitérő létesítendő. A vasút tényleges építési tőkéje 680,000 írtban állapíttatott meg, mely összeg beszerezhetése czéljából, az. engedélyokmány 19. §-ában megadatott engedélyt kérőknek azon — jog, hogy Ys-öd részben törzsrészvényeket, 3 /*-öd részben pedig elsőbbségi részvényeket bocsáthassanak ki, a pénzbeszerzési művelet eredményéhez képest a névleges érték a kormány által lévén megállapítandó. Van szerencsém ez alkalommal a tisztelt ház nagybecsű tudomására hozni, mikép a postakincstár részéről, a vicinális vasutaknak, postaszállitás czímén az 1880. évi XXXI. t.-cz. 4. §. b) pontja értelmében nyújtandó segély mikénti kiszolgáltatására vonatkozólag, áj eljárást találtam életbeléptetendönek. A vicinális vasutakra engedélyt kérők ugyanis, általában azon igénynyel lépnek fel, — hogy a posta részéről ne évi segélyezés, hanem egyszer-mindenkorra bizonyos tökeösszeg adassék — s miután tapasztalnom kellett azt, hogy egy ily tökeszerű összegnek nyújtása nélkül, a különben eredménynyel biztató vállalat létesítése majdnem lehetetlenné válik, másfelől azonban a tőkeszerü összegnek kiszolgáltatása által a posta jövedelmei rendkívüli mértékben vétetnének igénybe: gondoskodnom kellett oly módozatról, melynek igénybevételével az engedélyt kérők kielégíthetők és a postakincstár érdekei is megóvhatok legyenek. E tekintetben a tninistertanács hozzájárulásával következő eljárási módozat állapíttatott meg. Az engedélyt kérők valamely pénzintézetnél hosszabb lejáratú kölcsönt vesznek fel, a posta pedig fizeti helyettük az évi töketörlesztési és kamatjáradékot, — mi által az engedélyt kérők kívánsága is teljesíttetik és a posta is azon alapon mozog, melyet az idézett törvény nyújt. Igaz, hogy akkor is emeltetik némileg a posta kiadása, azonban a tehernövekvés hosszú évek sorára feloszlik és különben is kárpótlást nyer a postakincstár azon viszontszolgálatban, melyet a posta ingyenes szállítása, — törzsrészvények stb. által nyújt.
