Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.
Irományszámok - 1881-804. A m. kir. közmunka és közlekedési ministernek jelentése, az 1881:LII. t.-cz. alapján tett intézkedésekről, a már végrehajtott és még végrehajtandó munkálatokról
284 804. gzám. leges munkálkodásra felhasználni. A Körösmenti töltések ugyanis Békéstől Gyomáig a legrendetlenebb módon, az egyes községek és uradalmak által építtettek minden összefüggés és rendszer nélkül és az újonnan építendő töltésekről nemcsak hogy tervek nem léteztek, hanem ezeknek elkészítését az a körülmény, hogy a vidék nagy részét különösen Tárcsa és Gyoma vidékét augusztus hó végéig árvíz borította, — késleltette és nehezítette. Maga az építkezés is nagyon meg volt nehezítve az által, hogy a Körös mentén sok helyen csak késő öszszel lehetett a munkát megkezdeni, a Tisza mentén lévő nagyon csekély méretekkel biró töltéseknek előterét pedig, a honnan a földet kellett venni, augusztus hó végéig árviz borította s ezen előtér csak szeptember és október hónapokban volt száraz, a november elején bekövetkezett őszi áradás alkalmával ismét víz alá jutott és ezen kivül az október 13-án beállott esőzés egész november 3-áig tartott, ugy hogy 1881-ben csak 6 hét volt a tulajdonképeni munkaidő. A Körös, Tisza és Maros mentén építendő töltések létesítése érdekében hivatali elődöm mindenekelőtt a végrehajtandó munkák terveinek a lehető legrövidebb idő alatt való elkészítéséről intézkedett s e czélra 50 egyénből álló mérnöki testületet rendelt ki. Továbbá azon czélból, hogy mindazon teendők, melyeket az árvédelem érdekében eddig öt szabályozási társulat, nevezetesen: a mindszent-apátfalvi, a bökény-mindszenti, a kákafoki, a halásztelki és az endröd-túri társulatok., több város és község, jelesül: Szentes, Kun-Szt.-Márton, Szarvas stb. és egyes uradalmak teljesítettek egységes módon és összhangzóan végeztessenek; és minthogy az eddig működött ármentesitő társulatok önrendelkezési joga a törvény értelmében felfüggesztetek, Horváth Gyula országgyűlési képviselő, ki ugyancsak a szóban forgó terület egy részének árvédelme érdekében az 1881-ik év tavaszán kitűnő eredménynyel működött, hivatali elődömnek 1881. év június 23-án kelt 18,753. sz. a. rendeletével kormánybiztosnak neveztetett ki. Végre az ártérfejlesztéshez megkívántató műszaki felvételek külön e czélra kirendelt mérnökök által, a belvíz-levezetési tervek készítése végett szükséges előmunkálatok pedig a szegedi folyammérnöki hivatal főnökének vezetése alatt indíttattak meg. A tett erélyes intézkedések folytán a helyreállítandó töltésvonal legnagyobb részéről, nevezetesen a Kőrösnél a Békés városától Tárcsáig, Endrödtöl a Tiszáig, a Tiszánál pedig a Körös beömlésétől a Maros torkolatáig terjedő szakaszról, a terv és költségvetés 1881. évi július 25-én terjesztetett fel. Ezen terv a ministerium által átvizsgáltatván, annak alapján a Békés várostól KörösTarcsáig terjedő körösi töltések s a bökény-mindszenti társulat 3-ik őrházától a Maros torkolatáig terjedő tiszai töltések földmunkáinak biztosítására ajánlati versenytárgyalás rendeltetett el. Az építendő töltéseknek K.-Tarcsától a Kőrösnek a Tiszába szakadásáig s onnan a Tisza mentén a 3. sz. őrházig terjedő szakasza e versenytárgyalás tárgyát nem képezte, mivel K.-Tarcsától Bökényig az átvágások nem lévén kiképződve, azoknak kanyarait áttölteni és igy e végleges töltésvonalat kiépíteni nem lehet; a bökény-mindszenti társulat 1-sö számú őrházától 3. sz. őrházáig terjedő töltés-szakasz kiépítése pedig még az 1881: LII. t.-cz. keletkezése előtt szerződésileg átadatott Schwarcz Ármin vállalkozónak akkor, a midőn e társulat töltéseinek közig, végrehajtás utján való helyreállítása 1880-ban elrendeltetett. Az árlejtés augusztus 11-én több érdekelt jelenlétében Szentesen tartatott meg; s a beadott 9 ajánlat közül legolcsóbb volt Deutsch József I. vállalkozó. ajánlata, mire nézve a jelen volt érdekeltség oda nyilatkozott, hogy a tervezett munkálatokat házilag is alig lehetne olcsóbban végrehajtatni, a nevezett vállalkozó által ajánlott árakból származó költségeknél; mi mellett még attól is lehetne tartani, hogy a munka kellő időben nem létesülne. És ebben az érdekeltségnek igaza volt. E munkálatoknál ugyanis az egyik főszempont volt, hogy az egész töltésvonal még a tavaszi árviz bekövetkezése előtt biztosan megvédhető állapotba helyeztessék.
