Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.

Irományszámok - 1881-763. Törvényjavaslat, a mostár-metkovicsi vasút épitéséről

763. szám. 3 Természetes, hogy ha a közúti fuvarozás költségei olcsóbbak volnának, a behozatal is sokkal jelentékenyebb volna. Nem téveszthető azonban szem elöl, hogy Metkoviötól Mostarig ez idő szerint egy raétermázsának szállításáért teherhordó állattal 1 frtot— krt, kocsin 1 > 25 > kell fizetni. Ha már most Metkoviőot Mostarral vasúttal összekötjük s arra a Bosna-vasuton érvényes szabványos díjtételt, métermázsa és kilométerenkint 1.5 krt alkalmazzuk, akkor ezen 40 km. hosszú vonalon egy métermázsa szállítási költsége 60 krt teend, — következőleg már csak a múlt évben Mostarba szállított árúk forgalmából is, — bár a szállítási költségek jelentékeny mérséklése mellett, a vasútra kereken 90 -100,000 frt bevétel esnék. Nem szenved kétséget, hogy a szállítási költségeknek ily jelentékeny leszállítása, mely egyébként kivételes díjszabások utján még tovább mérsékelhető, már egymagában s más tényezők közbelépése nélkül is leghathatósabban élénkítené Herczegovina forgalmát. Azonban nemcsak a behozatal indokolja Mostar és Metkovic között egy vasútnak kiépítését, hanem s még fokozottabb mérvben a kivitel is. A kivitel ez idő szerint csak mintegy 40,000 métermázsára rúg. Ezen mennyiség a jövőre nézve egyátalán nem mérvadó, — mert épen a tengerrel való gyors és olcsó összeköttetésnek helyreállítása folytán az alkalmas közlekedési eszközök hiánya miatt a tartománynak eddig parlagon heverő értékes termékei nagyobb mérvben lesznek kiaknázhatók s kivihetők. S itt első sorban az Ivan-hegyláncz s a felső Narenta-völgy, valamint a Mostartól keletre eső Veles-Planina terület nagy kiterjedésű erdőségeinek teljesebb és okszerűbb kihasználásának lehetősége veendő figyelembe; a mennyiben szakértők becslése szerint a mostár-metkoviói vasút kiépitése folytán ezen erdőségeknél több millióra rugó, ez idő szerint még holt tőke jövedelmezővé fog válni. Ezen erdőségek értékesítése tekintetében eddig sem hiányoztak a kísérletek, — nevezetesen egy triesti consortium már több mint 30 év előtt egy fűrészmfívet állitott fel Mostar közelében, melyben a felső Narenta-völgyben termelt faanyagot feldolgoztatta, s Ragusa s Levante felé szállíttatta. Az akkori bizonytalan s rendezetlen viszonyok között azonban e vállalat sikert nem eredményezhetett, s annak jövedelmezőségére a leghátrányosabb befolyással volt azon körülmény, hogy a nyert erdőterraékeket nagy költséggel s teherhordó állatokon kellett a tengerhez szállítani. Ha tehát a herczegovinai erdők értékesítését czélzó eme első kísérlet hasznot nem hajthatott, épen az eredménytelenség okai bizonyítják azt, hogy rendezett közigazgatás oltalma s nagy tömegeknek olcsó áron való szállítását biztosító közlekedési eszközök fennállása mellett hasonló vállalatok jövedelmezni fognak. Hogy mennyire méltányolja az ottani lakosság a jövő kilátásait, abból is kitűnik, hogy alig terjedt el a mostár-metkoviúi vasút építésének hire, a nagykiterjedésű erdőségekkel bővelkedő Ronjica kerületben már is három fürészmalom építésére kéretett hatósági engedély. További hasonló üzleti telepnek felállítása annál inkább vehető kilátásba, minthogy a Narenta mentén mindenütt elégséges vizi erő áll rendelkezésre. Még fontosabb kiviteli czikket képez továbbá a kőszén. A megszállott tartományok egész területén a kőszén különböző helyeken és nagy mennyiségben található s nevezetesen Mostar közvetlen közelében van egy hatalmas kőszéntelep, melynek terméke a bécsi cs. kir. földtani intézet által megvizsgáltatván, jeles minőségűnek és ipari czélokra ki vitel képesuek s e mellett koaks-termelésie is alkalmasnak találtatott. 1* •••••