Képviselőházi irományok, 1881. XX. kötet • 763-819. sz.
Irományszámok - 1881-763. Törvényjavaslat, a mostár-metkovicsi vasút épitéséről
4 763. szám. ösmeretes dolog levén, hogy a szomszédos Olaszország fa- és kőszén-szükségletét legnagyobb részt külföldről szerzi be, Herczegovina, már csak az emiitett két czikk számára is jelentékeny s biztos kiviteli piaczczal birand, a nélkül, hogy a hasonló hazai terményeknek, melyek az olasz piaczon eddig is alig voltak versenyképesek, — ez által hátrány okoztatnék. Herczegovina jelen viszonyai között lehetetlen ugyan a vasút várható jövedelmezőségét előzetesen számszerűleg megállapítani, azonban a közös pénzügyminister nézete szerint a már létező s fennebb számításba vett beviteli forgalom, valamint a fennebb szintén emiitett, a pálya megnyitásával mindenesetre kivitelre kerülő főtermékek kétségkívül elégségesek a mostár-metkoviő-i vasút jövedelmezőségének biztositására s illetőleg az alább kimutatandó befektetési tőke kamatoztatására. Ezen közvetlen Herczegovina forgalmi viszonyaira szorítkozó, s első sorban a tervezett vasút jövedelmezőségét bizonyító érvek mellett, azon előnyök sem téveszthetők szem elől, melyek a tengernek Mostarral való összeköttetéséből Boszniára, továbbá az osztrák-magyar monarchiának a megszállott tartományokkal való kereskedelmére s végre ez utóbbi tartományok összes gazdasági és politikai életére nézve keletkezni fognak. A mi első sorban Bosnia kereskedelmét illeti, miut már előbb is említtetett, a két tartomány közti határhegyek alakzata miatt, azokon át a jó közlekedési utak daczára, Bosnia és Herczegovina közt a forgalom meg van nehezítve. Minthogy pedig a jelenlegi viszonyok között az árú-forgalom Mostartól a tenger felé csak drágán és nehézkesen közvetíthető, könnyen érthető, — hogy ezen forgalom természetes fejlődésében akadályoztatva, eddigelé jelentékeny nem lehetett. Ha azonban Mostartól a tengerig vasút vezetend, ugy nem lehet kétség az iránt, hogy Bosnia kereskedelme az utóbbi tartomány és Herczegovina között fennálló szállítási nehézségek daczára, azon árúkat illetőleg, melyek a teüger felől, vagy megfordított irányban, s e szerint mostanáig csak nagy kerülő utakon hozattak be, illetőleg vitettek ki, a Mostaron át Metkovicig vezető utat választandja. Különösen Bosnia bányatermékeire áll ez. Továbbá az osztrák magyar monarchia iparczikkei számára a Metkoviötól Mostarig vezető vasút építése az eddiginél nagyobb elárusitási területet nyit meg, s minthogy a megszállott tartományok az általános osztrák-magyar vámterületbe bevonvák, az ilyként fokozódott bevitel túlnyomólag Trieszt és Fiúmén át fog közvetittetni. A gazdasági hasznon kivül azonban még azon előnyök is tekintetbe veendők, melyek politikai szempontból a metkoviő-raostári vasútvonal kiépítése folytán Herczegovinára haramiának. A vasút kiépítése az általános jólétet emelni fogja, minek következtében egyrészt a lakosság munka-erejét jobban értékesitheti s termékei számára biztosabb piaczot nyerend, — másrészt pedig a birtokviszonyok is rövid idő alatt jótékonyan szabályozhatók leendnek, a rendezett viszonyok állandósága iránti érdekeltség a lakosságban ez utón szükségkép fölköltetvén, az erőszakos változtatásokra irányzott bujtogató befolyás a lakosságra kevesebb hatást gyakoroland, a mint ez Bosniának a Bosnavasut forgalmi körébe eső részében az utolsó évek alatt bebizonyult. Végre kiemelendő, hogy a bárcsak 40 km. hosszú, tehát alig három napi menetet tevő vasutvoual katonai szempontból is jelentőséggel bír. Egy oly tartományban, hol alig szükséges egyszerre nagyobb tömegekkel föllépni, a rövid vasutvonalak is, — egyes zászlóaljak gyors utánkiildését lehetővé téve, — kiszámithatlan becscsel bírnak. Valamint Bosnia egy részére nézve Serajevo, ép ugy képez Herczegovinában Mostar a hadi műveleteknél tám- s kiiudulási pontot. A Metkovie-ban kikötött csapatoknak egy-két nappal előbb való megérkezése a körülményekhez képest jövőben döntő befolyással lehet, és pedig annál inkább, minthogy Metkoviőtól