Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-752. A pénzügyi bizottság jelentése, „a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. törvényczikk módositásáról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

752. szám. 343 5. A főzőkészülék azon csöveinek és tartályainak, melyekben szesztartalmú párák — továbbá azon csöveknek és tartályoknak, melyekben (czefrét kivéve) a szeszmérőgépen még át nem folyt szesztartalmú folyadékok vannak, sem megromlott, sem toldott vagy foltózott helyekkel birniok nem szabad és csakis azon nyilasokkal szabad ellátva lenniök, melyek az üzlethez szükségesek és melyekhez kivülről hozzá lehet férni, ezen nyilasoknak azonban csapokkal kell ellátva lenniök, melyek csakis azon irányban vannak furattal ellátva, a mely irányban a szesztartalmú páráknak, vagy folyadékoknak vezettetniük kell 6s a mely csapoknak azon czélra való tágítását, kiemelését vagy eltávolítását, hogy a szesztartalmú párák vagy folyadékok kifelé elvezettethessenek, hivatalos zár által akként lehessen megakadályoztatni, hogy ily elvezetés ezen zárnak könnyen észrevehető megsértése nélkül lehetséges ne legyen. Ezen határozat azonban nem alkalmazható a biztonsági szelepekre, ha ezek a főzőkészülék (párolási vagy főzési ürtér) felső fedelére, vagy azon gőzvezető csövek legfelsőbb pontjain vannak alkalmazva, melyek a főzőkazánokat egymás között, vagy a rectificatorral, illetőleg dephlegmatorral összekötik. Ezen szelepekre nézve is a pénzügyi hatóság visszaélések meggátlására szolgáló intézkedéseket követelhet. 6. Azon csövek, melyek (czefrét kivéve) a szeszmérő gépen még át nem folyt szesztartalmú folyadékoknak vezetésére vannak rendeltetve, külön festés által felismerhetővé teendők, és azoknak minden oldalról könnyen megvizsgálhatőknak kell lenniök. 7. A főzőkészülék hűtőkádját a szeszmérőgéppel összekötő cső, — mely 3 méternél hosszabb nem lehet, — egyenes irányba helyezendő s ettől való eltérésnek csak a cső két végén s csakis akkor lehet helye, ha azt a hűtőkészülékkel és a szeszmérőgéppel való összeköttetése szükségessé teszi. Ezen cső, pénzügyi közeg jelenlétében, sima mázolatlan horganylemezből készített külön boritó csövei akként látandó el, hogy a két cső között mindenütt körülbelül 3 centiméter szélességű ür maradjon. Ott, hol ezen cső valamely falon keresztülvezettetik, annak a fal mindegyik oldalától 6 centiméternél kisebb — és 8 centiméternél nagyobb távolságban lennie nem szabad. Ha pedig az összekötő cső valamely falban levő ajtón, vagy ablakon vezettetik keresztül, annak a falazattól való távolsága 8 centimétert is meghaladhat. „ 8. Ha a főzőkészülék oly berendezéssel bir, hogy a szesztartalmú folyadék a főzőkazánba visszavezettethetik, akkor a moslék leeresztésére szolgáló csövet oly módon kell valamely tartályba^ vezetni és annak oly szerkezettel kell birnia, hogy szesztartalmú folyadék ezen csövön át elvezethető ne legyen a nélkül, hogy az nagyobb mennyiségű moslékkal össze ne vegyüljön; vagy ezen csőnek legalább 8 centi méternyire kell a főzési űrbe függőlegesen felnyúlni, vagy ép oly magasságú vízmentesen hozzá illesztett gyűrűvel környezve lennie, úgy, hogy a moslékot csupán ezen csövön át teljesen leereszteni sohase lehessen, hanem a moslék bizonyos része mindig hátra maradjon. Ha a főzőkészülék úgynevezett separatorral van összekötve, a separator leeresztő csövének oly berendezéssel kell birnia, hogy a lepárolás folytán a separatorban összegyűlt maradék közvetlenül a pöczecsatornába folyjon. 9. Ha alszesz termeltetik és az újra a főzőkészülékbe vezettetik, annak a szeszmérőgép jelzéseiből való kihasitása meg nem engedtetik. 10. A szeszfőző a szeszmérőgép biztos felállítására a pénzügyi hatóság által szükségesnek ismert minden helyreállítást és készülék beszerzését saját költségén tartozik eszközölni.