Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.
Irományszámok - 1881-752. A pénzügyi bizottság jelentése, „a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. törvényczikk módositásáról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről” szóló törvényjavaslat tárgyában
326 752. szám. ságának mértéke iránt merültek fel a bizottság kebelében aggodalmak, — azon kedvezőtlen reminiscentiák alapján, melyeket a régi szeszórák kezelése (1862 — 1865 közt) hagyott maga után. Azonban ez aggodalmak eloszlatására alkalmas két körülmény. Egyik az, hogy a lefolyt 20 év alatt Stumpe, Siemens, Doláinsky a szeszmérőket tökéletesítették és a facultativ megadóztatás alapján nálunk is alkalmazott mérőkészülékek már eddig is egészen czélszerfíknek bizonyultak. Másik körülmény az, hogy nem a szeszfok absolut mértéke van a törvényjavaslatban az adó alapjáéul véve; hanem 75°-nyi átlaga; a minek egyik előnye az, hogy a gyárosnak nincs egész érdeke arra fektetve, hogy minden fokemelkedés után az adó által ne terheltessék, és a mellett azon nagy előnye van a foktartalom ezen átlagos felvételének, hogy a gyártás tökéletessége szerint, bizonyos spacziumot hagy a tényleges termelés és adó alá vont mennyiség közt. Meg kell jegyeznünk, hogy a terményadónak ezen az alapon való kivetését is a szaktanácskozás óhajtá, mert az ez által javasolt 3 tervezet között, második helyen van az, melyet a törvényjavaslat szóról szóra valósit; melynek három alapeszméje van: á 35—45 hectoliter űrtartalmú czefréző edénynél nagyobbal dolgozó gyárakra a terményadó kötelező alkalmazása, az adónak a termelés 75% átlagos foktartalma alapján való kirovása és a kivitelnél a befizetett, illetőleg kirótt adónak és Caló fejében még 10% pótléknak visszatérítése. A terményadónak ily módon való alkalmazása az igazságos adózás, a közgazdasági érdek; a kiviteli előnyök és pénzügyi eredmények lehető egyeztetését tartalmazza és miután a szaktanácskozmány véleményével is támogattatik, a pénzügyi bizottság is elfogadandónak tartja azt. Tagadhatatlan az, hogy az adó ily módon való megszabása nemcsak a fentebbi előnyökkel járó rendszerváltozást foglal magában, de egyszersmind adófelemelést is; mert czélja az egész szesznyeredéknek az átlagul felvett foktartalom szerint való megadóztatása. Épen ezért is, valamint az átalányozás mellett is szükséges méltányosabb adózás czéljából kellé az átalány - rendszer mellett maradó (és ez a 35—45 hectoliternél kisebb űrtartalmú gyárak szabadságára van hagyva) gyárak adóját is emelni. Ezt a törvényjavaslat a különböző nyersterményekből nyerhető szeszfok emelése által éri el. És pedig az adóemelés lisztes anyagoknál (5 fokról 6V» fokra) 30°/»-ra is megy. Azonban ez emelés ily mértékben csak látszólagos, a mennyiben egyfelől: a legutóbbi (1878 : XXIV.) törvény meghozatala óta a gyártási processus előreláthatatlan módon tökéletesedett; tehát most az 18T8-ban megszabott adó kisebb terhet képvisel, mint 1878-ban; tehát annak névszerint 30%-kal emelése sem jelent megfelelő teheremelkedést; másfelől a visszatérítésnél nemcsak a teljes adó, de még 10% pótlék is fizettetvén vissza; az árképződés ezekre a gyárakra nézve is sokkal kedvezőbb. És hogy a tervezett adóemelés elviselhető, azt a szakértők elösmerik. Különben is e nélkül a terményadót a fentebb jelzett alakban és mértékben behozni sem lehetne; mert akkor a közgazdasági és pénzügyi tekintetben hazánkra nézve oly fontos nagy gyárak igazságtalanul lennének terhelve és ennek következtében szeszkiviteltink, marhaüzletünk, terményértékesitésünk és sok iparágunk igen sokat szenvedne. A törvényjavaslatban az egészen kis 2 hectoliteres főző-edénynyel dolgozó szeszfőzőknek újabb kedvezmények nyújtatnak egyfelől az által, hogy 2 főző-készüléket is használhatnak, másfelől az által, hogy a megváltásba a lisztes anyagok főzése is bevonatik; tehát a saját termés értékesítése és a marhatenyésztés jelentékeny istápot nyer; harmadszor az által, hogy a czefréző edényeknek csak V 5-de, és nem egész űrtartalma, (mint eddig) vétetik, az adókimérés alapjául és mindezek a kedvezmények e különben is főleg nálunk (mert Ausztriában alig V' annyi kis főző van, mint nálunk) elterjedt üzletágat kisebb gazdáink és most már marhatenyésztésünk javára is tovább fejleszteni fogják és épen azon módon vannak érvényesitve, a mint a szaktanácskozmány azokat óhajtá.
