Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-735. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az irói és művészi jogról” szóló törvényjavaslat tárgyában

270 735. szám. 14. §. A szerző halála után kiadott mű, a szerző halálától számított 30 éven át részesül védelemben. Ha a mű a szerző halálától számított 25 év eltelte után, de 30 éven belől adatik ki először, a megjelenéstől számitandó 5 esztendőn át részesül védelemben. 15. §. Az académiák, egyetemek, testületek és más jogi személyek, továbbá a nyilvános tanintézetek, a mennyiben az általok kiadott művekre nézve a szerzővel egyenlőknek tekintendők, a mű első megjelenésétől számitandó 30 éven át részesülnek védelemben. 16. §. Több kötetben vagy részben megjelenő műveknél, a védelem tartama minden egyes kötetnek vagy résznek első megjelenésétől számíttatik. Az olyan; műveknél, melyek több részben vagy több kötetben ugyanazon anyagot tárgyalják és így egymással összefüggőknek tekintendők, a védelem tartama az utolsó kötetnek vagy résznek a megjelenésétől számíttatik. De ha az egyes részek vagy kötetek kiadása között, három évnél hosszabb időköz telt el, az előbb megjelent részek, vagy kötetek, külön önálló műnek; a három év lefolyása után megjelenő részek, vagy kötetek pedig új műnek tekintendők. 17. §. A jogosult fordítás védelme, az első megjelenésétől számított öt évre terjed. 18. §• Az előző szakaszokban megállapított védelmi időbe, a mű vagy a fordítás első megjelenésének naptári éve, illetőleg azon év, melyben a szerző meghalt, nem számíttatik be. 3. Büntetések. 19- §• A ki szándékosan, vagy gondatlanságból a szerzői jog bitorlását képező cselekvényt követ, el, ezen vétségért a szerzőnek, vagy jogutódának nyújtandó kártérítésen felül, 1000 frtíg terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A pénzbüntetés minden tettesre nézve külön állapítandó meg. Ha a pénzbüntetés be nem hajtható, annak a helyébe fogházbüntetés lép, melynek a tartamát a bíróság már az ítéletben határozza meg. Ezen meghatározásnál 1 frttól 10 frtíg terjedő összeg helyett, egy napi fogházbüntetés állapitandó meg. A szerzői jog bitorlása nem büntettetik, ha annak az eszközlője menthető akár ténybeli, akár jogi tévedésből jóhiszemüleg cselekedett. Ez esetben a szerző vagy jogutóda irányában, az okozott kárért, csak saját gazdagodása erejéig felelős. 20. §. A ki szándékosan, vagy gondatlanságból mást a szerzői jog bitorlására rábír, a 19. §-ban meghatározott büntetés alá esik és a szerzőnek, vagy jogutódának, a 19. §. értelmében kártérítéssel tartozik akkor is, ha a tettes a most érintett §. szerint vétkes nem volna, vagy kártérítésre köteles nem lenne.