Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-735. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az irói és művészi jogról” szóló törvényjavaslat tárgyában

735. szám'. 263 zők beleegyezését elengedheílen feltételként kell kiielölni; a minek az a jelentősége, hogy ha a szerzők valamelyike a mű közzétételébe bele nem egyezik, annak a része kihasítandó. Az irodalmi adalékokból álló műnek egységes egésznek kell lenni, s az egyes adalékoknak az egészhez alárendelt viszonyban kell állani, ugy, hogy ezen alárendeltségben csak mint részei jelentkezhetnek az; egésznek. E végből a 2. §. első bekezdésében kifejezést kellett adni annak, hogy az irodalmi adalékokból álló műnek egységes egésznek kell lenni. A harmadik bekezdést a bizottásg kihagyandónak találta; mert az ellentétben áll az első bekezdéssel. A szerkesztő vagy egyenlőnek tekintendő a szerzővel vagy nem. Az első esetben ép ugy rendelkezhetik a 3. §. szerint, minta szerző; az utóbbi esetben pedig rendelkezési joga épen nincsen. Azt kimondani, hogy a szerzői jog egészben vagy részben átruházható, a bizottság nézete szerint azért nem szükséges, mert az iránt alig lehet kétség, hogy a szerzői jognak nemcsak egyes physicai személy, hanem bizonyos quotalitdsok szerint többen is lehetnek a tulajdonosai. Ellenbeu fontos, mert nevezetes jelentőségű annak a kimondása, hogy a szerzői jog korlátlanul ép ugy, mint korlátolva átruházható. A korlátlan átruházásnak kétségen kivül az a jelentősége, hogy az quo ad jus történik, minek folytán a szerző semmi jogot sem tart fenn magának, a mint ezt pl. annak idején Petőfi tette, midőn költeményeit Emichnek korlátlanul eladta. Ezzel szemben áll az átruházás quoad exercitium, mely a kiadói ügylet különféle formáiban nyer kifejezést és vonatkozik a példányok vagy a kiadások számára, sőt a területre is, a mint ez zeneműveknél történni szokott, melyeknél, a területi korlátozás folytán, valóságban megosztott tulajdon, vagy megosztott jog keletkezik. A 3. §. első bekezdését tehát a bizottság a jelzett irányban módositandónak találta. A második bekezdésben statuált öröklési jogot igazoltnak nem tekinthette. A tulajdon közössége semmi törvény szerint sem képez öröklési jogczímet. Ellenben nem találta a bizottság a szerzői joga természetével ellenkezőnek azt, hogy az örökösök nélkül elhalt szerzőtárs ezen joga a többieknek tartatik fen. A szerzői jog bitorlásának a helyes értelmezése végett, szükségesnek látszott az 5, §-ban a szerzői jognak már jelzett három alkatelemére utalni és ezek mindegyikének a megsértését tiltottnak nyilvánítani annál is inkább, mert büntetni csak azt lehet, a mit a törvény tiltottnak nyilvánít. A javaslat 6. §-ban hiányzott minden intézkedés a késirat védelmét illetőleg; a mi annál feltűnőbb, mert a javaslat 9. §-a a még meg nem jelent munkát a fordítás ellen megvédi. A bizottság nézete szerint a védelem szüksége a kéziratnál, mely még ki nem adatott, sokkal fontosabb, mint annak a fordításánál. A szerzői jog megsértésének ' nem képezheti feltételét az, hogy a munka már többszöröztetett. A szerző joga ép ugy megsértetik a kéziratnak, mint a már megjelent munkának a többszörözése által. Ennélfogva kimondandó volt, hogy a szerzői jog bitorlásának tekintendő, a még meg nem jelent kéziratnak, a jogosult beleegyezése nélkül történt többszörözése. Továbbá kimondandó volt, hogy a kézirat vagy a másolat jogszerű birtokosa is, a többszörözést csak a szerző beleegyezésével eszközölheti. A szerzői jog, mint a szellemi tevékenységből eredő többszörözési jogosítvány, nem azonos a joggal, melyet valaki a kézirat tekintetében szerez. A szerzői jog és a kézirathoz való jog különválva is lehet, ugy, hogy az utóbbit eladni, elzálogosítani örökölni,, sőt végrehajtás alá is venni lehet. Ebből azonban nem következik az, mintha a beirt papírhoz való jog, a szerzői jogot, különösen pedig a többszörözési jogot is magában foglalná. A javaslat 6. §. 6) pontjának a bizottság nézete szerint nemcsak az újabb kiadást, hanem azon cselekvényeket is tiltania kell, melyek a ker. törvény 517. §. első bekezdésében, az újabb kiadáson kivül érintetnek, jelesen, ha a szerző a kiadónak átengedett művet összes kiadásába, vagy valamely gyűjteménybe felvéteti; a kérdéses pontnak tehát olyan szerkezetet kellett adni, mely átalánosságánál fogva, a kiadói jogot sértő minden cselekvényre egyaránt kiterjed. Az e) pont alatt érintett munkákra vonatkozó intézkedést a bizottság külön fejezetbe foglalta; e pont tehát e helyütt kihagyandó volt. A javaslat 7—10. §§. a fordításokról, mint a szerzői jog bitorlásáról rendelkeznek, de a kellő összhang és rendszer nélkül; a mennyiben az azokban foglalt szabályok és ezek mikénti /