Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-735. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az irói és művészi jogról” szóló törvényjavaslat tárgyában

735. szám. 2&1 fényképész akkor is, ha a tárgy berendezésénél, az állás megválasztásánál és a féay erejének a felhasználásánál, kiváló ügyességet és értelmet tanusit, tevékenységével mindössze a képnek a lehetőségét eszközli; ő a képnek a keletkezését előkészíti, > de maga a keletkezés, az ő tevékenysége nélkül történik. Mindez azonban sem a védelem jogi alapját, sem azt nem zárja ki, hogy a fényképekre és a képzőművészet alkotásaira nézve, közös törvény alkottassék; hogy az utóbbiakra, illetőleg a szellemi tevékenységre vonatkozó szabályok, nagyban és egészben a fényképekre is kiterjesztessenek. A mi különösen a fényképészet alkotásainak nyújtandó védelmet illeti, annak alapja abban keresendő, hogy habár a fényképészet a képzőművészettel nem is parifikálható, az ma már a tökéletességnek olyan fokát érte el, mely annak alkotásait, igen sok esetben, művészeti értékkel ruházza fel; azt nem is emlitve, hogy a fényképészet, mint iparág is bir olyan speciális jelentőséggel, mely azt a közönséges kézműiparnál határozottan magasabb fokra emeli. Ehhez járul még, hogy a legislatió újabb időben, mindenütt hajlandónak mutatkozik, a sokkal alárendeltebb iparczikkeket, a mustrákat és a mintákat is, jogvédelemben részesíteni. A törvényhozásnak természetesen itt is meg kell tartani ama határokat, melyeket a szellemi termékek megvédésénél átalában figyelmen kivül hagyni nem lehet. Egyrészről tehát a védelem tárgyai határozottan megjelölendők és a lehető legszűkebb körre szoritandók; másrészről a védelmi idő akkép állapitandó meg, hogy az az átalános forgalmi érdekekkel ne ellenkezzék. E mellett magától értetik, hogy a fényképészet alkotásainak a felhasználása sem zárható ki teljesen; hogy a törvénynek, e részbeni intézkedéseivel, a művészeti fejlődést még kevésbbé szabad gátolni, mint a képzőművészet alkotásainál. A fentebb kifejtettekkel azt hisszük, igazoltatott az az eljárás, mely a szellemi tevékenység megvédésére irányuló szabályokat mint egységes egészet fogva fel, az irói művekre vonatkozó intézkedéseket, a szellemi tevékenységnek megvédendő egyéb ágaira is alkalmazza és kiterjeszti. Daczára azonban annak, hogy az igazságügyi bizottság a hozzá utasított javaslatot átaiánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta; daczára annak, hogy a javaslat irányát és elveit átalában helyeseknek találta, — az ellen nem csak irályi, hanem érdemleges kifogásai is voltak, melyek a javaslatnak részint módosítását, részint kiegészítését tették szükségessé. A nélkül, hogy a bizottság szükségesnek tartaná ezen észrevételek és módosítások részletezésébe bocsátkozni, eljárása igazolásául különösen a következőket kivánja a t. képviselőház figyelmébe ajánlani: Kifogása volt a bizottságnak mindenekelőtt a javaslat czíme ellen- E czím nem meríti ki a javaslat tartalmát és sokkal kevesebbet fejez ki, mint a mennyit kifejeznie kellene. Eltekintve ugyanis attól, hogy lehet-e a fényképészet termékeit a tulajdonképeni művészet keretébe sorozni, — a javaslat intézkedik olyan productumokról, melyek határozottan nem a képzőművészet körébe tartoznak, a milyeneknek a föld- és térrajzi, a természettudományi, a mértani, az építészeti és más hasonló műszaki rajzok és ábrák tekintendők. Az ezeket tárgyazó jogot bizonyára senki sem fogja a" művészi jog keretébe utalni. Szerintünk a javaslatnak vagy olyan átalános czímet kell adni, mely alá annak összes tárgyai subsuramálhatók; vagy fel kell sorolni a czímben a szellemi termékeknek összes ágait, a melyekről a javaslat intézkedik. Részünkről az elsőt választottuk, és a javaslat czímébe egyedül a szerzői jogot tartottuk felveen. dőnek, úgy, hogy a javaslat és később a törvény a >szerzó'i jogról< rendelkezzék. Indokolásául