Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-735. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az irói és művészi jogról” szóló törvényjavaslat tárgyában

256 735. szám. A szellemi tevékenység megvédésének a nehézségei közé tartozik, az igazságügyi bizottság nézete szerint az is, hogy a védelem a szellemi tevékenység minden nemére nézve egyenlő nem lehet, átalános és egyenlő szabályok szerint nem rendezhető nemcsak azért, mert mig pl. a költők művei úgyszólván kizárólagos védelemben részesíthetők, — a tudósok munkái nagy részben közvetlenül köztulajdonná válnak; hanem azért sem, mert a szellemi tevékenység legfontosabb és legnagyobb részénél, a materialis haszon csak mellékesen jöhet tekintetbe vagy egészen figyelmen kivül szokott hagyatni. Daczára az érintett nehézségeknek; daczára annak, hogy a szellemi tevékenység megvédése, miként jeleztük, eredményére nézve csak korlátolt lehet, — a védelem szükségességét az európai müveit államok törvényhozásai kivétel nélkül elismerték. Lehet; sőt valószínű, hogy az egyes államokat, a szellemi tevékenység megvédése érdekében tett intézkedéseiknél, nemcsak ethikai és jogi, hanem igen fontos gazdasági tekintetek is vezérelték. Legalább erre mutat egyrészről az, hogy a törvényhozások a jogvédelmet fokozatosan a szellemi tevékenység minden, tehát azon ágaira is kiterjesztették, melyek nem ethikai, hanem gazdasági jelentőségüknél fogva az illető állam anyagi fejlődésénél nagy szerepet játszanak; másrészről az, hogy a jogvédelmet megállapitó tételeket, szerződések alapján, nemzetközi joggá emelték és azok erejével a védelmet az irói és a művészeti munkáknak saját határaikon túl is biztosították. Tekintettel az előadottakra és tekintettel hazánknak, a szőnyegen levő kérdésnél sem mellőzhető speciális viszonyaira, az igazságügyi bizottságnak, mielőtt a javaslat részletes tárgyalásába bocsátkozott, két előzetes kérdés megoldásával kellett foglalkoznia. Először: szükséges-e tehát, kell-e nálunk a szellemi tevékenység megvédése iránt törvény által intézkedni; másodszor: megfelelnek-e a ministeri javaslatban foglalt elvek és intézkedések, a szellemi tevékenységből eredhető viszonyok jogi természetének és ama feltételeknek, melyek nélkül a szellemi tevékenység helyes és sikeres megvédése nem képzelhető? A mi az első kérdést illeti, arra a feleletet az igazságügyi bizottság részben megtalálta a ministeri javaslat indokolásában. Az igazságiigyminister úr, és pedig helyesen, különös súlyt fektet arra, hogy a törvényhozás nem egy alkalommal mondotta már ki, hogy a szellemi termékek védelméről törvény által fog gondoskodni. Kimondotta ezt a törvényhozás olyan alakban is, mely bizonyos tekintetben elvállalt kötelezettségnek is tartható. (1867: XVI. t.-cz. XIX. czikk. 1878: XX. t.-cz. XIX. czikk.) Felhozatik továbbá a ministeri javaslat indokolásában, hogy többször történt már kisérlet a szellemi tevékenységnek törvényes védelemben való részesítés iránt a nélkül, hogy ezen kísérletek a kivánt eredményre vezettek volna. Az igazságügyi bizottság nézete szerint azonban vannak még egyéb okok is, melyek a szellemi termékeknek törvényes védelemben való részesítése mellett felhozathatnak. Ilyeneknek tekintette a bizottság a következőket: 1. Miután az osztrák ptkvnek a függelékét képező 1846. évi október 19-én kelt nyilt parancs, a magyar korona területének azon részeiben, melyekben az emiitett ptkv. hatályban van, ma is érvényesnek tekintendő, — önként következik, hogy a szerzői jogból eredő viszonyok a magyar állam területének egyik részében törvényes intézkedések, másutt pedig az ingatag bírói gyakorlaton alapuló felfogás szerint itélendők meg és döntendők el; a minek a megszüntetése, egyebektől eltekintve, már a jogszolgáltatás lehető egyenlőségének a szempontjából is kívánatosnak tartandó. 2. Tekintve azt, hogy az irói tulajdon kölcsönös megvédése tekintetében Magyarország Francziaországgal tényleg szerződési viszonyba lépett, és *a jövőben más országokkal is valószínűleg szerződéseket kötend, a törvényhozás csak a következetességnek tesz eleget, ha az ilyen szerződésekhez a reális basist, a szerzői jog védelmét tárgyazó törvény megalkotásával megteremti s