Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-735. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az irói és művészi jogról” szóló törvényjavaslat tárgyában

735. szám. 257 * ez által saját alattvalóinak a helyzetét, a szerződő államok alattvalóinak a helyzetével lehetőleg egyenlővé teszi. 3. Bármennyire hasznosnak és kényelmesnek tűnjék is fel a jelenlegi helyzet, annak a fentartását, a nemzet reputátiójának a megsértése nélkül, ajánlani azért nem lehetne, mert a más szellemi termékének egyszerű és a szerző akarata ellenére történt kizsákmányolása, a tisztességes dolgok közé nem tartozhatik. Ha a szerzőnek a kizárólagos jogát, saját szellemi termékéhez elismerjük, a mint hogy másként nem is tehetünk, akkor kell, hogy e jogot az ő részére biztosítsuk és annak a szükséges védelmet megadjuk. A mi a második, vagyis azt a kérdést illeti, hogy a ministeri javaslatban foglalt elvek és intézkedések megfelelnek-e a szellemi tevékenységből eredő viszonyok jogi természetének és ama feltételeknek, melyek nélkül a szellemi tevékenység helyes és sikeres megvédése nem képzelhető, a bizottság nem habozik átalában kijelenteni, hogy igen. A javaslat, szemben az európai államok hason tartalmú törvényeivel, kétségtelen haladásnak tekintendő, mert mig az európai törvények a szerzői jogok egyes főbb nemeiről külön intézkednek, mert a felmerült szükséghez képest keletkeztek, — a mi javaslatunk egységes egészet képez, kiterjedve a szellemi tevékenységnek mindazon ágaira, melyek a mai felfogás szerint, a törvény oltalmára érdemeseknek tekintetnek. A szellemi tevékenység megvédésére vonatkozó szabályoknak most érintett egyesítése azonban nemcsak mint haladás érdemel figyel met; annak közjogi fontos jelentősége is van, a mennyiben lehetővé teszi azt, hogy a törvény a maga teljességében, ne esak Magyarországra, hanem a társországokra is kiterjesztessék, illetőleg magyar birodalmi törvény erejével felruháztassák. De eltekintve a javaslatnak most jelzett és viszonyaink által indokolt speciális jelentőségétől, — az igazságügyi bizottságnak, azt a részletes tárgyalás alapjául azért is el kellett fogadnia, mert annak intézkedései nagyban és egészben megfelelnek a szellemi tevékenységből eredő jogviszonyok természetének. Ennek igazolására a következők szolgálhatnak: A javaslat nemcsak minden doctrinarius meghatározást mellőz, hanem szakított a franczia és az angol jogban máig is érvényes felfogással, mely a szellemi tevékenységet, a maga eredményében, mint a szerző szellemi tulajdonát tekinti. A javaslat rendezi a szerzőnek, a szellemi termék tekintetében formálható jogait a nélkül, hogy ezen jogok alapjául akár a tulajdont, akár más rokon elemét a jognak proclamálná. A javaslat biztosítja a szerzőnek a szellemi termék felett a kizárólagos rendelkezési jogot, a mennyiben ez a szellemi tevékenység természete szerint átalában lehetséges. E végből a javaslat tiltottnak nyilvánit minden olyan cselekvényt, mely az emiitett jognak kétségtelen megsértését képezheti; mely a szellemi terméknek, a szerzőt illető materialis kizsákmányolására irányai. Mindezt a javaslat azon korlátok közt teszi, melyeket egyrészről a forgalom szabadságának a követelményei, másrészről a szellemi tevékenység szükségképeni feltételei minden törvényhozásnak kijelölnek; melyeknek szem előtt tartása nélkül a törvény, mert czélján túlmenne, a mig a szerzőt sikerrel meg nem védhetné, a szellemi monopólium létesítésével a haladást zsibbasztaná meg. A javaslat tiltottnak nyilvánítja a szerző akarata ellenére történt repró ductiót; de ott, a hol a reproductió vagy nem érinti a szerző érdekeit, vagy egyszersmind külön szellemi tevékenységet tételez fel, a javaslat tiltó intézkedése megszűnik. Ezen felül a javaslat a védelmet a szerzőnek csak bizonyos időn belől biztosítja; abból indulván ki, hogy a szerző érdeke, a kizárólagosságot illetőleg, az irói és a mtívészi forgalom természete szerint, bizonyos idő elteltével rendesen megszűnik, illetőleg kielégítettnek tekintendő. A védelmi idő elteltével a szerző nem veszti el ugyan a többszörözési jogot, de a jog kizárólagossága megszűnik és munkája mindenki által szabadon felhasználhatóvá válik, melyet mindenki szabadon többszörözhet. Maga a határidő, melyen belől a javaslat a szerzőnek kizárólagos jogot biztosit, megfelel a legtöbb európai törvény álláspontjának;. KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XIX. KÖTET. 33