Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.

Irományszámok - 1881-735. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az irói és művészi jogról” szóló törvényjavaslat tárgyában

735. szám. 255 735. szám. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az irói és művészi jogról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Midőn az igazságügyi bizottság a hozzá utasított 268. sz. törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, számolnia kellett ama nehézségekkel, melyeket a szellemi tevékenységből eredő jogviszonyok codificálásánál, a törvényhozásnak figyelmen kivül hagyni sehol sem lehetett. Az igazságügyi bizottság tisztában volt az iránt, hogy a mit a törvényhozás a szellemi tevékenység megvédése érdekében tehet, mindössze abban állhat, hogy a szerzőnek, a szellemi termék értékesítését illetőleg, a használati jogot, bizonyos korlátok közt, fentartja és ezen irányban a szerzőt megvédi. Mig ugyanis a dologi jogoknál, a testi birlalás nemcsak a dolog felett való szabad rendelkezést, hanem az idegen használat kizárását is lehetővé teszi, — a szellemi termékeknél ez csak bizonyos mértékben és csak bizonyos korlátok közt képzelhető. A szerző jogának a természetes alapját a gondolat kizárólagos ismerése, a művészi alak, a melyben azt fixirozta, vagy a technikai eljárás képezi, melyet gondolata megvalósítására feltalált. Mindezt azonban a szellemi termék szerzője csak ugy értékesítheti, abból hasznot csak ugy húzhat, ha szellemi tevékenységének az eredményét, mindenkire nézve hozzáférhetővé teszi. Ha mind a mellett az állam a szellemi tevékenységet jogvédelemben részesíteni akarja, ez csak ugy lehetséges, ha daczára a gondolat közzétételének, a szellemi tevékenység materialis kizsákmányolása, kizárólag a szerzőnek tartatik fenn. A szellemi tevékenység kizsákmányolásának ezen kizárólagos fentartása is azonban, csak bizonyos korlátok közt adható meg és biztositható a szerzőnek. így az irói müveknél a jogvédelem, melyet a törvény a szerző részére biztosithat, mindössze a közzététel kizárólagosságában, illetőleg abban állhat, hogy az irói műnek egészben vagy részben való gépi többszörözése, közzététele és forgalomba helyezése tiltottnak nyilvánittatik és e tilalom áthágása büntetéssel sujtatik. De ha a szerző tanulmányainak vagy kutatásainak eredményeként, munkájában bizonyos tényeket hoz nyilvánosságra, — megkövetelheti ugyan, hogy munkája a teljes vagy részbeni utánnyomás ellen megvédessék; de maguknak a tényeknek — habár azok munkájának a magvát képezik is — mások által leendő felhasználását meg nem gátolhatja. És ha a törvényhozás az ilyen tényeket, a szerző érdekében monopolisálni akarná, megállítaná a tudományos vitatkozást és megszüntetne átalában minden szellemi tevékenységet.