Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.

Irományszámok - 1881-703. Törvényjavaslat, az országos fegyintézeteknek egygyel való szaporitása, a létezők átalakitása és államfogház épitése tárgyában

374 703. szám. vagyok bátor utalni, hogy a fenforgó körülmények közt, egy például 2 vagy 3 évi »fegyházra* ítélt egyén, a ki a hely szűke miatt fegyintézetbe nem szállítható, semmivel sem bűnhődik súlyosabban, mint azon más egyén, ki csekélyebb törvényszegés miatt ugyancsak 2 vagy 3 évi »börtönre* van Ítélve. Ekként eredményében tétetik tönkre az 1878. évi V. t.-cz. által meghonosított büntetési rendszer és az arányos bűnhödésre irányzott törekvés számos esetben meghiúsul, és pedig a súlyosabb bűntettesek meg nem érdemelt előnyére. A fegyházak helyszűkéből származó bajon a büntető törvénykönyv 52. §-ának első bekezdésében foglalt intézkedés nem segíthet, mert a törvényszéki és járási fogházak is majdnem kivétel nélkül túltömvék s maguk is régóta gyökeres reformot várnak. Elég legyen ezen állitásom igazolásául azt felemlíteni, hogy csak a budapesti kir. főügyészség hatósága alatt álló törvényszéki és járási fogházakban a rablétszám az utolsó három év alatt 2053 egyénnel szaporodott, a mi a korábbi létszámhoz képest 28%-tóli emelkedésnek felel meg, úgy, hogy ezen helyek is elérték, sőt a helyes börtönrendszer morális és közegészségügyi érdekei rovására már túl is haladták befogadási képességük netovábbját, s most már a rabok elhelyezésére nézve csak kevés lépés választ el a physicai lehetetlenségtől. Minthogy meggyőződtem arról, hogy itt nem ideiglenes vagy átmeneti állapottal, hanem büntető rendszerünk maradandó kifolyásával állunk szemben; nem mulasztottam el már akkor, midőn a fentebb előadott jelenségek csak sporacíice váltak felismerhetőkké, arról gondoskodni, hogy országos fegyintézeteink számának egygyel való szaporítását előkészítsem. Azért, s mert már a korábbi időkben is leginkább a dunántúli részekben volt érezhető egy fegyház hiánya, még a múlt évben felhasználtam egy kedvező alkalmat arra, hogy Sopron város határában ingatlanságot vásároljak meg, a mely aránylag csekély költséggel, egy 700 egyén befogadására alkalmas és korszerű berendezéssel biró fegyintézetté lesz átalakítható. Első sorban tehát e czélból van szükségem a jelen törvényjavaslatban említett összegre. Az időközben már elkészített, s most csak részletes kidolgozás alatt levő átalakítási tervek és költségelőirányzati számítás szerint ezen átalakítás 380,293 frt 76 krba fogna kerülni. A létező fegyintézetek befogadási képességét is érezhetően fokozná, s igy a fenforgó bajon ugyancsak tetemes javulást idézne elő, ha fegyintézeteink főépületjeiből a sok területet elfoglalva tartó műhelyeket melléképületekbe helyezhetném át, s a főépületekben ekként nyerendő üres helyet is fegyenezek rendes elhelyezésére fordíthatnám. Ily műhelyek előállítására a kész tervek szerint igényeltetnék: Szamosújvártt . . . 28,688 frt 66 kr. Lipótvártt 23,798 * 19 » és Illaván 14,779 > 52 > Összesen tehát . . 67,266 frt 37 kr. Végre tovább már nem halasztható szükséget képez, hogy a váczi intézet egy raagáníárkaépülettel kibővittessék és ugyanott a kincstári telken ugyan, de a létező intézeti épülettől különállóan egy államfogházi épület is létesíttessék. Az előbbi szükséges azért, mert Váczon vannak az aránylag rövidebb időre elitéltek elhelyezve, s a magán elzárás pontos foganatosítása köztudomásúlag épen az ily egyénekre nézve bir nagy jelentőséggel, — az államfogházi épület pedig azért létesítendő mihamarább, mert ezen büntetési