Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.

Irományszámok - 1881-703. Törvényjavaslat, az országos fegyintézeteknek egygyel való szaporitása, a létezők átalakitása és államfogház épitése tárgyában

703. szára. 375 nemnek végrehajtására alkalmas helyiségünk a budapesti kir. Ítélőtábla területén egyátalán nincs. Eddig ugyanis kisegiíö'ül azon földszintes lakház használtatott, mely az 1871-ik év óta a sajtóvétség miatt elitéltek őrizetére szolgált. Ezen épület azonban semmikép sem felel meg azon rendeltetésnek, melylyel egy államfogháznak a büntető törvénykönyv életbelépte óta birnia kell. Felemlítem itt, hogy az emiitett, minden tekintetben czélszerütlen házért az államkincstár évenkint 560 frt haszonbért fizet. A magánzárkaépület költségei 49,551 frt 37 krral, az államfogházéi pedig 20,436 frt 94 krral vannak előirányozva, ugy, hogy e két építkezés összesen 69,988 frt 31 krt veend igénybe. Összefoglalva tehát a fentieket, a szükségletnek képét ekként van szerencsém feltüntetni: a Sopron mellett létesítendő új fegyház átalakítási, költségei . 380,293 írt 76 kr. a szamosújvári, lipótvári és illavai fegyházaknál létesítendő munkahelyiségek költségei együítvéve 67,266 > 37 » s végre a váczi magánzárkaépület és államfogház költségei ismét együtívéve . . ... . . . . . • . . • 69,988 > 31 » Összesen tehát .... 517,548 frt 44 kr, a mely építkezéseket a vállalkozók részéről kieszközölni remélt árleengedések figyelembevételével 500,000 írtból is előállíthatni vélek. Hátra van még kimutatni azt, hogy az országos rabsegélyző és javitó iníézeti alap — melynek a büntető-törvénykönyv 27-ik §-ában kijelölt rendeltetését a jelen, csak kivételes intézkedést tartalmazó javaslat nem alterálja — a fent emiitett 500,000 frtnyi összeg kihasitása után is, fönnakadás nélkül fog megfelelhetni kitűzött czéljának, s hogy miért folyamodom e kivételes intézkedés igénybevételéhez a helyett, hogy ezen összegnek megállapítását a rendes költségvetés keretén belül kérném. Az első szempontot illetőleg, bátor vagyok felemlíteni, hogy az országos rabsegélyező és javítóintézeti alap tőkéje a folyó évi augusztus hó 31-én állampapírokban és készpénzben együttvéve 692,599 frt és 98 krt tett ki, hogy ezen tőke évi kamatjövedelme 30,000 frtra rúg, s hogy a pénzbüntetésekből befolyó összeg az eddigi 3 évi tapasztalatok szerint évenkinti 280,000 frtra tehető. Ezen bevételekkel szemben kiadásként felmerül az aszódi javitó-intézet előállítási költségeihez még szükséges és egyszer mindenkorra fizetendő 44,502 frt, továbbá az elbocsátott szegény foglyok segélyezésére évenkint — ugyancsak a 3 évi tapasztalat szerint — fordíttatni szokott mintegy 8000 frtnyi folyó kiadás. Kitűnik ezen adatokból, hogy az engedélyeztetni kért kivételes intézkedés által az országos rabsegélyező és javítóintézeti alap épen nem korlátoztatnék az elbocsátott szegény foglyok ezutáni rendes segélyezésében, sem pedig a javítóintézetek fokozatos létesítésében, hanem tőkéjének csak egy oly része vonatnék el, a melyre ez idő szerint szüksége nincs, és a melynek hiányát gyors gyarapodásánál fogva utóbb sem fogná érezni. Ily körülmények közt, s tekintettel az ország pénzügyi helyzetére, nem vélek csalódni, ha javaslatomhoz a törvényhozás jóváhagyásának reményét kapcsolom. Jelen előterjesztésem kezdő részeiben kimutattam a czélba vett építkezések elkerülhetlen szükségességét, s ha az ezek létesítéséhez megkívántató Összeget a javasolt módon, s nem a rendes