Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.
Irományszámok - 1881-653. Az országgyülés képviselőházához intézett jelentése, a közmunka- és közlekedésügyi ministernek, a debreczeni-hajdú-nánási helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
653. szám. 9 határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt, az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonal-bejárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedély-okmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az építés kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak, vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az [engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §• A pálya alépítménye egy vágányra készíthető és éhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi k egynyomú sínuthoz és kitérőkhöz, nem különben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegybevétel kilométerenként í 6,000 osztrák értékű forintot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 6. g. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók. a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a kétszázhoz (1 :200). A kanyarodásoknak a nyílt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól, eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt végpontok megtartandók lesznek. A pálya szabályszerű keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkép létesítendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3-3 métert tegyen. A homokágy a sínek lába alatt O.30 méter vastagságban, a sínek lábának magassában 2.6 méter szélességben állítandó elő. A műépitmények téglafalazattal boltozva, illetőleg fahordszerkezettel s esetleg vascsövek alkalmazásával állitandók elő; kivételt képez a m. kir. államvasutak debreczeni állomása közelében a jelenleg engedélyezett vasút 8. és 9. szelvényei közt 5 méter nyilassal létesítendő áteresz, mely vas-szerkezettel leszen ellátandó. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer. A sínek aczélanyagot feltételezve, 20 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek; ha vassínek fognak alkalmaztatni, ezeknek folyó méterenként legalább 23.6 kilogramm súlylyal kell birniok. A sínek oly sűrűen rakott talpfákra helyezendők, hogy igénybevételök 4,300 klgrmnyi keréknyomás alatt, négyzet-centiméter után, vasanyagot feltételezve 900, aczélanyagot feltételezve 1,000 kilogrammot meg ne haladjon. „ Már használt sínek alkalmazása csak annyiban engedhető meg, a mennyiben ez által KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XVIII. KÖTET. 2
