Képviselőházi irományok, 1881. XVIII. kötet • 650-705. sz.

Irományszámok - 1881-667. A belügyminister és pénzügyminister jelentése az aldunai elepesek ügyében

106 667, szám. Újból hangsúlj ózni kell azonban, hogy a többi öblözetek ármentesitési ügyének eldöntése előtt, a VI. s VII. öblözetben csak 300 magyarajkú családnak elhelyezése volt tervezve. A pancsova-kubini ármentesitő és belvizszabályozási társulat a védtöltések kiépitése iránt saját hatáskörében intézkedvén, a töltések épitése a vállalkozó által munkába vétetett, s a munka meglehetősen előhaladt volt, midőn az abnormis magas vízállás az egész védelmi vonal hosszában még el nem készült töltéseket megsemmisitéssel fenyegette. És csakugyan emberfölötti fáradozás kellett hozzá, hogy a már kész, százezreket érő töltések, s az ezeken belül szépen álló vetések a vizuek áldozatul ne essenek. Hogy a vizvédelemmel járó rendkívüli munkálatok a társulatra nézve új terhekkel jártak, természetes. A vállalkozó a társulattal szemben különböző czímek alatt utókövetelésekkel lépett fel, s a társulat az 1882. deczember 12-iki rendkívüli közgyűlésben bizottságot küldött ki, mely a követelésekre nézve a tényállás helyszíni megállapítása nyomán javaslatot tenni vala hivatva. A kiküldött bizottság hosszabb tárgyalások után a következő egyezséget kötötte a vállalkozóval, mely egyezség az 1883. ápril 17-iki társulati közgyűlés által megerősíttetett: 1. Az árvízvédelmi költségek fejében a vállalkozó 172,487 frt 59 krt kap. 2. Az árviz miatt a szerződéses egységárakon fölül a vállalkozó által követelt 454,130 frt helyett a köbméterenkénti 37 krnyi egységár az épités kezdetétől befejezéséig 52 krra emeltetik (2.485,384

8 köbméter földmozgósitási előirányzat szerint ez emelés 372,807 frt 72 krt képvisel). 3. A társulat addig, mig újabb pénzt szerez, kötvényekkel fizet. 4. A védtöltések augusztus 1-éig befejezendők. Bármily nagymérvű munkálatok váltak is szükségessé az abnormis vízállás folytán; az áldozatok, melyek a rendkívüli vizvédelemmel jártak, jelentékenyek, s a jószágigazgató, ki úgyis mint társulati elnök a kiegyezésnek sajátképem létesítője volt, ezen egyezség megkötését csak utólagosan jelentette fel a pénzügyministernek. A nevezett társulat közgyűlése egyébként ezegyezményt jóváhagyta, a f. é. október hó 20-iki közgyűlés pedig a töltés-épitésböl fennmaradt társulati fizetési kötelezettségek teljesítésére, valamint a belviz-szabályozási munkálatok foganatosítására egy újabb 1.000,000 frtnyi kölcsön felvételét szavazta meg. * Már a vállalkozóval fennálló viszony szabályozásában is kénytelen volt a társulat pénz helyett adósságlevelekkel teljesíteni"fizetéseit. A töltések elkészítéséhez s a belvizszabályozási munkálathoz még 667,030 frt 94 kr. kellett s a társulat elnöke áprilban a társulat nevében a közlekedési ministeriumhoz fordult oly kéréssel, hogy fenti összeg lehetőleg kormánysegélyképen, avagy hosszabb idejű törlesztésre állami előlegképen adassék a társulatnak. A pénzügyi bonyodalmakhoz azonban más zavar is járult. Említve van már fönnebb, hogy az üres telephelyeknek magyar ajkúakkal leendő betelepítését a jószágigazgatóság javaslatára a pénztigyminíster megengedte. A jószágigazgató arra is engedélyt kért, hogy a bukovinai székelyek behozatala végett maga utazhassák Bukovinába. Ez engedély azonban megadandónak nem találtatott, mivel a ministerium nem érezhette magát hivatottnak egy oly mozgalmat állami közegekkel előmozdítani, a mely mozgalom ellen az 1881: XXXVIII. törvényczikkel az országot megvédeni iparkodott; kijelentette azonban a pénzügyminister, hogy ez nem zárja ki, miszerint olyanoknak, kik mostani tartózkodási helyüket otthagyva, a magyar állam területére kivannak akár önerejükből, akár magánosok, vagy e czélra alakult társulatok által segélyezve, betelepedni és ki tudják mutatni, hogy kivándorlásukat semmi